|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7014/2017. felhívás
a termésnövelő anyagok és az EK-műtrágyák forgalmához kapcsolódó jogszabályváltozásról
Tájékoztatjuk a tisztelt Ügyfeleket, hogy 2017. április 11-én a Magyar Közlöny 54. számában kihirdetésre került, és 2017. április 22-én hatályba lépett a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet), valamint az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet) módosításáról szóló 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet (a továbbiakban: 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet).
A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet legfontosabb, a vámhatósági ellenőrzéseket is érintő változásai a következők:
1. A 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet 3. §-a alapján a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 13. §-a új (9)-(12) bekezdésekkel egészült ki. A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 13. §-ának új (9) bekezdése alapján, ha a 13. § (8) bekezdése szerinti vámhatósági ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy
a) az adott készítmény nem szerepel a hazánkban engedélyezett termésnövelő anyagok listáján, vagy
b) az eljárás alá vont anyagok csomagolásán elhelyezett címke nem tartalmazza a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. számú melléklet 1-5. és 12. pontjában meghatározott adatokat, és ezen hiányosságok miatt a készítmény nem azonosítható,
az eljáró NAV vámszerv haladéktalanul értesíti megállapításairól a területileg illetékes járási hivatalt álláspontjának (szakértői véleményének) megismerése érdekében. A NAV szervei az érintett készítményeket a járási hivatalok hivatal szakértői véleményének megérkezéséig az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vámtörvény) 78. §-a alapján vámhatósági rendelkezés alá vonják.
2. A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 13. § új (10) bekezdése alapján a járási hivatalok a 13. § (9) bekezdésében meghatározott értesítéstől számított 3 munkanapon belül megküldik szakértői véleményeiket a megkeresést küldő NAV vámszervek részére. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a vámhatósági eljárás alá vont készítmény engedélyezett termésnövelő anyagnak minősül-e.
3. A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 13. § új (11) bekezdése szerint, ha a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás a megkeresett járási hivatal szakértői véleménye alapján nem engedélyezhető, az eljáró NAV vámszerv az áruk vámhatósági rendelkezés alá vonását megszünteti és a továbbiakban az uniós, illetve a nemzeti vámjogszabályokban foglaltak szerint jár el (pl. vámeljárás iránti kérelem elutasítása).
4. A 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 13. § új (12) bekezdése alapján, ha a járási hivatal a 13. § (10) bekezdésében előírt válaszadási határidőn (3 munkanap) belül nem reagál, a NAV vámszervek úgy járnak el, mintha a járási hivatal álláspontja szerint az érintett készítmény forgalomba helyezése engedélyezhető – vagyis a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás elvégezhető – lenne.
A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet legfontosabb, a vámhatósági ellenőrzéseket is érintő változásai a következők:
1. A 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján módosult a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése, mely alapján a műtrágyákról szóló 2003/2003 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 27. cikke szerinti, 6 hónapnál nem régebbi robbanékonysági vizsgálat eredményét igazoló dokumentáció másolatát az EK rendelet 25. cikke szerinti magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágyák szabad forgalomba bocsátásának kezdeményezésekor be kell mutatni az eljáró NAV vámszerveknél.
2. A 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet 7. § (2) bekezdése alapján a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-a új (4)-(11) bekezdésekkel egészült ki. Az 1. pontban írt robbanékonysági vizsgálatokhoz kapcsolódóan, a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (5) bekezdése alapján a jövőben a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágyák szabad forgalomba bocsátásakor a NAV vámszervek ellenőrzik a vizsgálat eredményét igazoló dokumentáció meglétét.
3. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (4) bekezdése szerint a jövőben a NAV vámszervei a vámhatósági eljárás alá vont készítmény azonosítása érdekében a harmadik országból érkező EK-műtrágyák szabad forgalomba bocsátása során ellenőrzik az EK rendelet 7., 10. és 12. cikke szerinti címkézési és csomagolási előírások teljesülését, beleértve a műtrágya tápelemek feltüntetését is.
3. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (6) bekezdése szerint, ha a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó előírások ellenőrzésekor a NAV vámszervek hiányosságot állapítanak meg, arról haladéktalanul értesítik a területileg illetékes járási hivatalokat. A járási hivatal álláspontjának (szakértői véleményének) megérkezéséig a NAV vámszervek az eljárás alá vont árut a Vámtörvény 78. §-a alapján vámhatósági rendelkezés alá vonják. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-a szintén új (8) bekezdéssel egészült ki. E rendelkezés alapján a területileg illetékes járási hivatalok a 2. § (6) bekezdés szerinti értesítésektől számított 3 munkanapon belül tájékoztatják a NAV vámszerveit a vámhatósági eljárás alá vont szállítmányokra vonatkozó előírások megfelelőségére vonatkozó szakértői véleményeikről.
4. A 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 3. §-a új (1a) bekezdéssel egészült ki.Az új rendelkezés alapján az az EK-műtrágya nem bocsátható szabad forgalomba, amelyek vonatkozásában a gyártók, illetve a forgalmazók nem pótolják a címkézési hiányosságokat.
5. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (7) bekezdése szerint, ha
a) a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya szállítmányt nem kíséri 6 hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény, vagy
b) a vámeljárás iránti kérelemhez mellékelt robbanásvizsgálati eredmény „nem megfelelő” a NAV vámszervei a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást nem végzik el, és a továbbiakban az uniós, illetve nemzeti vámjogszabályokban foglaltak szerint járnak el (pl. szállítmány vámhatósági rendelkezés alá vonása a Vámtörvény 78. §-a alapján, vámeljárás iránti kérelem elutasítása).
6. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (7) bekezdése alapján, amennyiben a NAV vámszervei számára nem állapítható meg, hogy az ellenőrzött szállítmány robbanékonysági vizsgálatköteles, haladéktalanul értesítik a területileg illetékes járási hivatalt álláspontjuk megismerése és egyúttal az eljárás szakszerű lefolytatása érdekében. A NAV vámszervei a járási hivatalok szakértői álláspontjának (szakértői véleményének) megérkezéséig a szállítmányt a Vámtörvény 78. §-a alapján vámhatósági rendelkezés alá vonják. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (9) bekezdése alapján a járási hivatalok a 2. § (7) bekezdés szerinti értesítésektől számított 3 munkanapon belül tájékoztatják a NAV vámszerveit a magas nitrogéntartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya szállítmányok minősítésére vonatkozó szakértői véleményeikről.
7. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-ának új (10) bekezdése értelmében, ha a járási hivatal szakértői véleménye alapján a vámhatósági eljárás alá vont szállítmány forgalomba helyezése nem engedélyezhető, a NAV vámszervei a szállítmányokat a Vámtörvény 78. §-a szerint vámhatósági rendelkezés alá vonását megszüntetik, és a továbbiakban – a járási hivatalok szakértői véleményeinek figyelembevételével – az uniós, illetve nemzeti vámjogszabályok szerint járnak el.
8. A 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. §-a új (11) bekezdése szerint, ha a járási hivatalok a 2. § (6) és (7) bekezdésekben írt értesítésektől számított 3 munkanapon belül nem tájékoztatják a NAV vámszerveit a szakértői véleményeikről, a NAV vámszervei úgy járnak el, mintha a járási hivatalok álláspontjai (szakérői véleményei) szerint a forgalomba helyezés engedélyezhető lenne.
Az ügyfelek hatékony jogalkalmazásának elősegítése, illetve további – a vámhatósági tevékenységet nem érintő – információk megismerése érdekében javasolt a 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet tanulmányozása, valamint a szóban forgó termékkörök nemzetközi forgalmának engedélyezését végző Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósággal, valamint a területileg illetékes járási hivatalokkal történő kapcsolatfelvétel.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
Adómentő 
