A reklámadó körüli felhajtásban sokak figyelmét elkerülte az a tény, hogy a módosító indítvány rögzíti: a 2017. május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősül és visszajár – hívta fel a figyelmet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

A 2016. november 4-i határozatában az Európai Bizottság megállapította, hogy a reklámadó törvény rendelkezései tiltott állami támogatást valósítanak meg.  Az Európai Bizottság ezért kötelezte Magyarországot arra, hogy téríttesse vissza a kedvezményezettekkel a támogatási összeget vagy visszamenőleges hatállyal törölje el a reklámadó kötelezettséget, amelynek végrehajtására négy hónapot biztosított.

Magyarország 2017. január 16-án a bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő, egyidejűleg kérve a bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, amely kérelmet az Európai Bíróság 2017. március 23-án elutasított. Ennek következtében 2017. március 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta a reklámadó törvényre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, amely már az Európai Bizottság döntésének végrehajtását szolgálja. (A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez a módosítás Brüsszel tetszését is elnyerheti!)

"A javaslat egyik lényeges pontja, hogy a reklámadó törvény hatálybalépésétől 2017. május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősülne, és az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai alapján ezen összeget vissza kellene fizetni az adózóknak. A reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és feltételeiről az állami adóhatóság fogja értesíteni az adózókat. A törvénymódosítás külön rendelkezik arról, hogy a 2017. május 31-ig bevallott, de korábban meg nem fizetett reklámadót nem kell befizetni”  – mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője. Azonban: 2017. június 1-jétől 9 százalék reklámadó terheli majd a reklámadó-köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forintot meghaladó részét. A 100 millió forintot meg nem haladó reklámadó alap adómentessége de minimis támogatásként vehető igénybe. (Ennek ellenére az adminisztrációs nehézségek és a magas adómérték miatt sok vállalkozást csődbe vihet a reklámadó, ezért a Reklámszövetség szerint a teljes reklámadót el kellene törölni.)

„Szintén fontos változás, hogy a reklámadó-kötelezettséget kizárólag a reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele eredményezne, így a saját célú reklám a javaslat szerint a jövőben nem lenne adóköteles. Ezzel összhangban, az adó alapját meghatározó rendelkezések közül is hatályát vesztené a saját célú reklám közzétételére vonatkozó rendelkezés" – tette hozzá dr. Pásztor János. A Faludi Wolf Theiss adócsoportjának vezetője szerint a törvénymódosítással kapcsolatban kérdéses, hogy a visszafizetendő adó után jár-e kamat az adózóknak. A javaslatban hivatkozott adó-visszatérítési szabályok rendelkeznek ugyan kamatfizetési kötelezettségről, de kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bíróság a reklámadó törvény közösségi jogba ütközését visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ezért a visszafizetendő összeg után kamat valószínűleg csak az Európai Bíróság döntését követően járhat az adózóknak.

Felmerül továbbá az is, hogy a törvénymódosítás alapján túlfizetésként visszatérített reklámadó-kötelezettség utólag visszaállítható-e akkor, ha az Európai Bíróság végül nem állapítja meg a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközését. Ennek a lehetősége nem zárható ki, mivel a reklámadó törvény adókötelezettséget és adómértéket előíró rendelkezéseit a javaslat nem helyezi hatályon kívül. Mindez tehát azt is jelenti, hogy valószínűleg nem minősülne a fizetési kötelezettség visszamenőleges előírásának az, ha a jogalkotó a reklámadó törvénynek a jelenlegi javaslat szerinti túlfizetésként történő visszatérítéséről szóló rendelkezéseit utóbb hatályon kívül helyezné. A törvénymódosítás elfogadásáról hamarosan döntenie kell az Országgyűlésnek, mivel a javaslat szerint az új szabályok már 2017. május 25-én hatályba lépnének.

Forrás: Világgazdaság Online