Tavaly a közép- és kelet-európai régió legtöbb országa az előző évekhez képest dinamikusabb növekedést mutatott. A GDP növekedési üteme 0,6 százalék (Szerbia) és 4,3 százalék (Csehország) között alakult, egyedüli kivételt jelent Oroszország, amelynek az olajárak meredek zuhanásával, valamint az EU és az Egyesült Államok szankcióival kellett megbirkóznia, továbbá Ukrajna, amelyet az ország keleti részében található jelentős termelőkapacitások elvesztése sújtott – derült ki az UniCredit közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmányából. A bank szakértői szerint a Közép-Európa új uniós tagországai ellenállónak bizonyultak a feltörekvő piacokkal kapcsolatos, 2015 második felét jellemző befektetői hangulatváltozásokkal szemben.

A közép-kelet-európai EU-tagországokat kedvezően érintette a folyó fizetési mérleg többlete vagy kisebb hiánya, ami az eurózónába irányuló erőteljes exportnak, az alacsony nyersanyagáraknak, valamint a beáramló uniós források miatti jelentős tőkemérleg többletnek volt köszönhető. Mindezek mellett kedvező volt a támogató monetáris politika, valamint az erősödő belföldi kereslet hatása is.

Számos országban bővült a hitelezés, és a bankszektorok többsége is megőrizte jövedelmezőségét. A KKE-régióban fenntarthatóbb finanszírozási modell van kialakulóban, amelyben egyre fontosabb forrást képviselnek a helyi betétek – mondta el Carlo Vivaldi, az UniCredit közép-kelet-európai divíziójának vezetője. A bankoknak azonban figyelembe kell venniük az alacsony kamatkörnyezetet, a szabályozói nyomást, a feltörekvő piaci folyamatokat, a geopolitikai feszültségeket, valamint a migráció hatásait.

„A banki hitelezés számos országban bővült, különösen Közép-Európában” – mondta el Mauro Giorgio Marrano, a bank CEE Strategic Analysis helyettes vezetője. Kiemelte, hogy Csehország, Románia, Szlovákia, Magyarország, Bulgária Szlovákia gazdasága erős növekedést mutatott tavaly. Ezek az országok az alacsony kamatkörnyezetből és az alacsony olajárakból is profitáltak. Mauro Giorgio Marrano szerint fenntarthatóbb modell felé fordult a bankszektor a régióban, miután a hitel/betét arány csökkent.

Az UniCredit előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2,8 százalékkal növekedhet idén 2,2 százalékos infláció mellett. A szakértők úgy látják, hogy az alapkamat 1,35 százalékon maradhat.

Előretekintve a bank elemzői arra számítanak, hogy a gazdasági fellendülés még inkább elősegíti a hitelezést a régióban, különösen az eddig lemaradó országokban. Emellett a támogató monetáris politikával és portfóliótisztítással társuló pozitív GDP-növekedés várhatóan mérsékli a nem teljesítő hitelek okozta feszültséget az olyan országokban, mint Románia, Szlovénia és Magyarország. Hazánkban a 2015-ös 15,9 százalékról 11,5-re csökkenhet a nem tejesítő hitelek aránya 2017-re.

Forrás: Hornyák József, Világgazdaság Online