„Az EU-források lehívásának év végi felpörgése miatt gyorsulhatott a növekedés” – mondta lapunknak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza, aki háromszázalékos GDP-növekedést is elképzelhetőnek tart az utolsó negyedévben. Az előző hétéves uniós ciklusból tavaly év végéig lehetett forrásokat lehívni, és az utolsó hónapokban minden bizonnyal még inkább felgyorsulhatott a pénzek felhasználása, ami akár meglepetést is okozhat.

Nem minden elemző ilyen optimista. Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője szerint a beruházások továbbra is gyengén teljesíthettek – így a negyedévben nem éri el a 2,5 százalékot sem a növekedés –, de a fogyasztás erősödhetett, és a nettó export is hozzájárulhatott a gazdaság bővüléséhez. „A termelési oldalon az ipar hozzájárulása a negyedik negyedévben is erős lehetett” – tette hozzá. Az ipar közel 9 százalékkal nőtt a harmadik negyedéves 6 százalék alatti szint után.

Termelési oldalról az is segíthetett, hogy a mezőgazdaság visszahúzó ereje mérséklődhetett – vélte Török Zoltán , a Raiffeisen vezető közgazdásza. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még tavaly év végén azt mondta, hogy a mezőgazdaság kibocsátásának csökkenése a KSH korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Ha a mezőgazdaság valóban nem szerepelt olyan rosszul tavaly, akkor annak ellenére, hogy a szektornak kicsi a súlya, megdobhatja a GDP-t.

Török Zoltán szerint alapvetően a háztartások fogyasztása húzhatta a gazdasági növekedést felhasználási oldalon. Az év egészében 2,8 százalékkal nőhetett a GDP a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint (a 2014-es 3,7 után), s lapunk mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) is hasonlóan magas dinamikáról tanúskodik. Tavaly a beruházások nem tudtak hozzájárulni a növekedéshez, annak ellenére sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja még tartott, a kereslet azonban csökkent.

Idén már lassabban nőhet a gazdaság, miután az új ciklusban lassan használhatjuk fel az EU-forrásokat. Szakértők szerint 2-2,5 százalék közötti GDP-bővülésre számíthatunk, de a kormány lakásépítést támogató programjai és az MNB újabb élénkítései kedvező hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. A GYIA azt sugallja, hogy az idei év első hónapjában érdemben lassult a növekedés, és már csak 2,4 százalék körül lehet. Ennél alacsonyabb dinamikára utoljára 2013 közepén volt példa.

A pozitív kockázatok dominálnak
Az eddig megismert makrogazdasági adatok nem keltettek csalódást az elemzők szerint, így a GDP-növekedés biztosan nem esett vissza érdemben a negyedik negyedévben. Az alacsony infláció – így a reálbérek emelkedése – érdemben növelte a kiskereskedelmi forgalmat, ami megjelenhetett a szolgáltatások bővülésében.

A GDP-konszezusra nézve pozitív kockázatot jelenthet, ha az EU-források lehívása valóban rekordot döntött az év végén, és a mezőgazdaság visszaesésre érdemben kisebb, mint a korábbi becslés. Ráadásul nemcsak a termelés, hanem az ipar hozzáadott értékének a növekedése is jelentős lehet, miután egyre több ágazat veszi ki a részét a bővülésből.

Forrás: Hornyák József, Világgazdaság Online