"A tanulásnak életstílussá kell válnia: így csökkenthetőek leghatékonyabban a társadalmi különbségek és növelhető a gazdasági versenyképesség"

"Világviszonylatban is a magyar lakosság készségei javultak a leginkább az elmúlt 10 évben, ugyanakkor a vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a társadalom, a foglalkoztathatóság legnagyobb akadálya az alapkészségek hiánya, így nem csak a társadalmi hátrányok újratermelődésében, de a a felnőtt lakosság készség szintjének növelésében is az oktatási szférának kulcsszerepe van" - mondta a Kanadai Statisztikai Hivatal által vezetett, 11 országot érintő felmérés frissen publikált eredményeinek ismeretében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes-államtitkára, aki egyben a felmérés hazai vezetője is volt.

A Kanadai Statisztikai Hivatal feldolgozása alatt elkészült annak az OECD készség és kompetenciakutatásának a teljes értékelése, amelynek eredményeit sajtótájékoztató keretében mutatták be a kutatásban részt vevő szakemberek, ma délelőtt. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat keretében 11 nemzet lakosságával egyetemben a magyar lakosság kompetenciáit is vizsgálták. Az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL) felmérés a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérte. Hazánk 2004-ben csatlakozott a felmérés második köréhez, Ausztráliával, Hollandiával és Új-Zélanddal egyetemben, az nagy mintás adatfelvétel 2007-ben zajlott.

Az összehasonlító kutatás eredményeiből kiderült, hogy az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkaválla­láshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. "Mindez világos jelzés a foglalkoztatáspolitika számára, hogy aktív eszközökkel, mint amilyen a képzés is, az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni ezt a társadalmi csoportot. Első lépésként nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell jutniuk az érintetteknek." - mondta Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, a magyarországi kutatás vezetője. A szakember szerint a hatékony felzárkózást célzó humánfejlesztési intézkedések egyik iránya, az érettségivel nem rendelkező népesség, ezen belül különösen a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi cso­portban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó fel­nőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.

Az ALL kutatást olyan módon tervezték, hogy annak eredményeit számos összetartozó szakpolitika tudja hasznosítani, kiemelten az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika, de az egészségügy, szociálpolitika és általában véve az emberi erőforrások és a társadalom fejlesztésében érintett területek. A kutatás eredményeinek ismeretében, a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy "elsősorban a társadalmi különbségek újratermelődése illetve csökkentése, illetve a gazdaság fejlődése, a versenyképesség és az innovációs képesség szemszögéből már középtávon is kifizetődő lenne, ha jellemzően egyéni indíttatású továbbképzési rendszer kerülne kialakításra. Ennek alapeleme nem a képzések támogatása - legfeljebb kompenzáló jelleggel- kell legyen, hanem sokkal inkább olyan társadalmi, gazdasági környezet megteremtése, amelyben alapvető szükséglet a folyamatos tanulás, és annak elismerése. Ha a tanulás életstílussá válik az alapvető kompetenciákkal már rendelkezők körében, akkor ez húzó hatást fog gyakorolni a leszakadó rétegek felzárkózásában is."

Az alacsony iskolázottságúak munkaerőpiacon elszenvedett hátránya egyre növekedhet annak ismeretében, hogy jellemzően, a magyar munkaerőpiac - hasonlóan a fejlett országokhoz - egyre több készséget követel a magasan képzett munkavállalóktól is.

A szakember szerint a tudás és készségszint alapú fókuszálás valamivel bonyolultabb oktatáspolitikai megközelítés, mint az iskolai végzettség alapú, mert a készségek alapvető tulajdonsága, hogy nem birtokolhatóak örökké. Megszerezhetőek ugyan, de megtartásukhoz folyamatos és állandó megújulásra, aktív résztvevő életmódra van szükség. A több és jobb munkahely célrendszere több és jobb kompetenciákkal bíró munkavállalókkal érhető el, így az egyéni és állami ráfordításokat is ebbe az irányba kell összpontosítani.

Forrás: news4business