Munkavállalóként munkaviszonyba főszabály szerint akkor léphetsz, ha a 16. életéved betöltötted. Abban az esetben azonban, ha már elmúltál 15 éves és általános iskolában, vagy szakiskolában, illetve középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) nappali tagozaton tanulsz, az iskolai szünetek alatt (nyári szünet, téli szünet) szintén létesíthetsz munkaviszonyt.

További lényeges feltétel, hogy a 16 éves korod alatti, szünidő alatti munkavégzésedhez a munkáltatódnak be kell szereznie a szüleid hozzájárulását is [A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 72. §-a].

Fontos tudnod, hogy fiatal munkavállalónak minősülsz a munkajogi szabályok alkalmazása szempontjából addig, amíg a 18. életévedet be nem töltötted. Ha tehát elmúltál 16 éves, illetve szünidőben történő munkavégzés esetén elmúltál 15 éves, már dolgozhatsz, de ha még nem múltál el 18 éves, munkaidőd maximum napi nyolc óra, illetve - ennek megfelelően heti negyven óra lehet, egy perccel sem több! Részedre négy és fél óra munkaidő után, legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ez a szünet alkalmas arra például, hogy a munka közben megebédelj, pihenj egy kicsit, felfrissülj. Hogy tudd, a felnőttek számára ennél valamivel hosszabb munkaidő is előírható, valamint részükre csak hat óra munkavégzés után kell és csak 20 perc munkaközi szünetet biztosítani. Két munkavégzés között, azaz az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között legalább 12 órának el kell telnie (azaz ennyit kell pihenned két munkavégzési időtartam között), ezt az időt nem lehet lerövidíteni (kollektív szerződéses megállapodásban sem). Ezen kívül nem oszthatnak be éjszakai munkára, illetve készenléti vagy ügyeleti jellegű munkára sem, valamint nem túlórázhatsz.

Ha több munkáltató számára végzel egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani. Tehát ha például több helyen is dolgozol egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban foglalkoztatnak, máshol pedig megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani. Ezektől a szabályoktól az Mt. nem enged eltérést, azaz ezeket mindenképpen be kell tartania a munkáltatónak (megbízás esetén megbízónak, vállalkozás esetén vállalkozónak), illetve munkáltatóknak aki Téged foglalkoztatnak [Mt. 129/A. §].

Itt kell kitérnem arra röviden, hogy nem csak munkaviszonyban állhatsz, hanem polgári jogi jogviszonyban is (megbízási, vagy vállalkozási jogviszonyban). Erre tekintettel indokolt a fiatal munkavállalók jogainak és egészségének védelme érdekében a munkaügyi szabályok alkalmazását akkor is kiterjeszteni Rátok, ha polgári jogi jogviszony keretében dolgoztok. Ebben az esetben ugyan nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozik a munkavégzésetekre, de Rátok az Mt-ben meghatározott alsó korhatár egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás, vállalkozás) tekintetében is betartandó.

A polgári jogi jogviszonyok és a munkaviszony sok szempontból jelentősen eltérnek egymástól. Elhatárolásuk - röviden összefoglalva - a következő szempontok alapján történik: Általánosságban elmondható, hogy ha önállótlan, függő munkát személyesen végzel szinte kizárólag munkáltatód (főnököd) utasításai szerint, valamint munkád állandó, rendszeres, előírt munkaidőben történik, a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatód bocsátja rendelkezésedre, rendszeresen (havonta) kapsz munkabért, akkor minden valószínűség szerint munkaviszonyban állsz.

Ezzel szemben a polgári jogi szerződések fő jellemzője az önálló munkavégzés, illetve a korlátozott megbízói, illetve megrendelői utasítás. A megbízási szerződés alapján egy ügyet kell ellátnod (magatartási kötelem), míg a vállalkozási szerződés alapján egy "munkával elérhető eredmény" létrehozására vállalsz kötelezettséget (eredménykötelem). Szemben a munkaviszonnyal a polgári jogi jogviszonyok általában eseti feladatra jönnek létre, ezért egyszeri alkalommal fizetett megbízási, illetve vállalkozási díj jár. Általában személyesen kell ellátni őket, de igénybe vehető közreműködő személy is. Jellemző továbbá, hogy a munkát saját eszközöddel végzed.


Forrás
Szociális és Munkaügyi Minisztérium