Egyre keményebben szűri az induló cégeket a NAV Nyomtatás
2017. február 07. kedd, 00:00

Hatékonyan működik a regisztrációs szűrő, tavaly 1673 cégnél tagadta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adószám kiadását adóregisztrációs akadály miatt, ami 73 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - tájékoztatott a feketelista.hu szerdán.

A közlemény szerint ez azt jelzi, hogy az adóhatóság egyre alaposabban ellenőrzi a piacra lépő új vállalkozások kellő felkészültségét, anyagi és személyi hátterét. Aki a regisztrációs szűrőn fennakad, például kiderül róla, hogy korábbi cégét már csődbe vitte, nem kaphat adószámot. Ha pedig már működő cég vezetőjéről derül ki rovott múltja, cége adószámát törli az adóhivatal - írták.


Az adóhivatal nyilvántartásában jelenleg 23 370 cégalapítástól eltiltott személy neve szerepel. Azoknak a cégeknek a száma pedig, ahol ennek a kétes hírű körnek a tagjai megjelentek, már meghaladja a 32 ezret.

Az adószám-felfüggesztése, illetve szankciós törlése a céget nem mentesíti adóbevallási és adófizetési kötelezettségeinek teljesítése alól. Az adószám megvonását követően az érintett cég nem vehet igénybe adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést és költségvetési támogatást - írták.

Az adószám-felfüggesztéssel érintett cégek listájára négy év alatt 24 872 vállalkozás neve került fel, ebből 3053 a múlt esztendőben. Ez utóbbi cégeknek 50 százaléka (1532) fővárosi székhelyen van bejegyezve. Tavaly Miskolcon 69 cég adószámát függesztették fel, a 2015. évi 110-zel szemben, Győrből 2015-ben még 120 társaság neve került a listára, tavaly már csak 54. A legkevesebb céget Szombathelyen (11), Kaposváron (6), illetve Zalaegerszegen (3) sújtották adószám-felfüggesztéssel - derült ki a feketelista.hu összesítéséből.


Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.