Ahol egy bölény van, több is akad – szól az ősi indián közmondás, ami kicsit rokon az ismert viccel, amikor a fiatal, a középkorú, és az öreg szarvas figyeli a dombtetőről a völgyben iszogató nőstény szarvasokat. De vajon az üzleti életben elég az a hozzáállás, hogy „majd feljön, amelyik akar valamit”?

Az eladást nem Pató Pál úr tanítja

Rengeteg elméletet lehet gyártani az értékesítésről, de egyetlen lényeges pont van: mennyi a bevétel, illetve mennyi haszon származik az üzleti partnerkeresésből, marketingből, üzleti kommunikációkból? Egy dolog biztosra vehető: ha az ember a piacra hagyja, magától nem fog nőni az új vevők száma. Tapasztalatom szerint átgondolt és kitartó munka szükséges ahhoz, hogy felépüljön egy ügyfélkör, és ezen az úton nem működik az „ej, ráérünk arra még” hozzáállás.

Sebesség = profit

A mai napig meglepődöm rajta, hogy működhetnek azok a cégek, ahol hetekbe telik megnyitni, kitalálni és megírni pl. egy ajánlatot. Természetesen lehet arra fogni mindezt, mennyire elhavazott minden munkatárs, de amilyen lassan érnek át egy cégen a beérkező dolgok, annyira lesz termelőképes. Egy céget lehet úgy is nézni, mint egy két oldalán nyitott, belül üreges csövet. Ideális esetben egyik oldalon bejön valami (pl. egy vevői ajánlatkérés), a másik oldalon meg kiesik egy elégedett vevő. Minden, ami a kettő között történik, mehet lassan, normál sebességgel, és nagyon gyorsan. Talán nem véletlen, hogy a világ legprofitképesebb vállalatai, a gazdaság „sztárjai” gyorsan, precízen és hatékonyan állítják elő az elégedett ügyfeleket, és nem húzzák az időt.

Hogy érint ez egy kisvállalkozást ma Magyarországon?

Gondolja át cége folyamatait! Mennyire mennek gyorsan a dolgok Önöknél? Ha pénteken 14 óra után fut be egy vevői érdeklődés, van még esélye az illetőnek, hogy élő emberrel kommunikál, vagy majd a hétvége után? Ha valaki zárás előtt kopog be a boltba, még szívélyesen kiszolgálják, minden, a vevőknél megszokott lépést betartva, vagy gyorsan adnak neki valamit, aztán kiterelik?

Persze lehet mondani, hogy az embereim ilyenek, mit tehetek velük… Szokták mondani, hogy az alkalmazott valójában fizetett ellenség. Én azt gondolom, ez csak akkor igaz, ha a cég vezetése nem úgy állítja össze a munkatársak motivációs rendszerét, hogy érdekeltek legyenek a termelésben, a több, jobb minőségű és udvariasabb kiszolgálásban. Ha ehhez nem fűződik több érdekük, mint ahhoz, hogy fél 5-kor felpattanjanak és hazamenjenek, akkor nem is fogják ezt nyújtani.

Ösztönző = több bérkifizetés, vagy több haszon?

Általános tévhit, hogy az ösztönzők csak viszik a pénzt. Valójában egy jó motivációs rendszer

• azokra a pontokra helyezi a hangsúlyt, amiket az egyes munkatársak készen adnak át másnak, azaz ameddig nekik el kell vinniük saját munkájukat ÉRTÉKESEN
• motiválja a munkatársakat arra, hogy többet és többet mutassanak fel, egyre többet tegyenek le az asztalra saját produktumukból
• a hatékonyságot is figyelembe veszi, azaz nem a munkaidőt, hanem a munka minőségét jutalmazza.

Ezekkel kiszűrhetők azok a munkatársak, akik csak azért vannak a cégben, mert addig sem kell otthon lenni, és jutalmazza azokat, akik szeretnének stabil és jó megélhetést családjuknak.

Németh Zoltán

A kisvállalkozások üzleti partner keresési mentora

Lépéselőny Média Kft.

Egyetért? Tiltakozik? Írja meg nekem véleményét erről - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.