Visszajöhetnek az offshore cégek Nyomtatás
2017. március 07. kedd, 00:00

A januárban életbe lépett új adóamnesztia-szabályok alkalmasak lehetnek arra, hogy visszacsábítsák a külföldre kimentett vagyonokat.


Ötezer körül lehet a magyarországi tulajdonossal rendelkező off­shore cégek száma – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. A januárban életbe lépett új adóamnesztia-szabályok alkalmasak lehetnek arra, hogy a korábban kétes tulajdoni viszonyt felszámolják ezeknél a cégeknél is, és azok transzparensebben, ellenőrzöttebben működhessenek tovább. Az új szabályok szerint az idei év közepéig hozhatók haza a vagyonok, és legalizálhatók 10 százalékos adó megfizetése után. Ráadásul ez az adó is elkerülhető, ha az amnesztia ellenőrzött keretein belül bejelentik a vagyon itthoni társasági befektetését, ezzel bármilyen cégben részesedést szerezve. (Hogy kiknek éri meg "offshorozni", arról itt olvashat részletesebben!)

Azt persze még nehéz megbecsülni, mennyi pénz jöhet így haza Magyarországra, ahogy azt sem lehet tudni, mennyi pénz vándorolt ki. A legmeglepőbb becslést ebben a tárgyban a Tax Justice Network 2012-ben adta ki, mely szerint 30 év alatt 58 ezermilliárd forint hagyta el Magyarországot, az egy lakosra vetített kivitt vagyont nézve hazánk a harmadik volna a világrangsorban. Karagich szerint ezek rendkívül túlzó adatok, a hazai adózást elkerülő és a tartósan külföldön lévő magyar vagyon mértéke jelenleg 2500-3000 milliárd forint lehet.

A Stabilitás megtakarítási számla (SMSZ) volt 2014–2016 között az az eszköz, amellyel tisztára lehetett mosni az ilyen pénzeket, három év alatt 2141-en éltek a lehetőséggel, és 155,6 milliárd forint került ilyen számlákra. Az elmúlt 17 év adóamnesztiás intézkedései közül a szakember véleménye szerint az SMSZ volt a leghatékonyabb. Világszerte a magyarországiaknál sikeresebb megoldások is voltak már. Olaszországban a válság éveiben indították el a Scudo Fiscale programot, amely 100 milliárd eurót hozott vissza, ami az olasz offs­hore állomány 20-30 százaléka volt.

A program 5 milliárd eurónyi adóbevételt hozott az olasz költségvetésnek. Franciaország is ötmilliárd euró körüli bevételre tett szert a legutóbbi adóamnesztiás intézkedés két éve során, és a kivételesen kemény német program is sikeres volt. A német állam megvásárolta a külföldön pénzt tartó számlatulajdonosok adatait, a hatóságok pedig felkeresték az ügyfeleket, hogy válasszanak: befizetik az elmaradt adókat, vagy pedig börtönbe vonulnak.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.