Egyértelműen az elektronikus utalás tekinthető a legtipikusabb fizetési módnak a kis- és közepes méretű vállalkozások körében, ám a vállalatok közel fele mind a beszállítói, mind pedig a vevői fizetések irányában rendszeresen használ készpénzt a napi működése során – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett felmérés eredményeiből. Emellett a kártyás fizetéseket csak kevesebb, mint a vállalatok ötöde alkalmazza. A kutatás szerint megállapítható, hogy mindkét pénzmozgási irányban – a bejövő és kimenő oldalon – a készpénzes tranzakciók felének értéke jellemzően alacsony, 50 ezer forint alatt marad.

A készpénzhasználat okai között a megkérdezettek negyede jelölt meg bizalomhiánnyal összefüggő okokat (nemfizetéstől való félelem, illetve csak így bonyolítható le az áru- pénzcsere egyidejűsége). A válaszadó vállalkozások 23 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az egyszerűség, 18 százalék pedig úgy, hogy a megszokás számára a készpénzhasználat fő motivációja. Érdekes, hogy a vállalatok kicsit több mint negyede (27 százalék) mondta azt, hogy azért használ készpénzt, mert a vevői által ez a preferált fizetési mód. Az MNB szakértői szerint a kapott eredmények alátámasztották azt a vélekedést, hogy a vállalati készpénzhasználat motivációi között szerepelnek az üzleti bizalomhiányhoz köthető tényezők.

A felmérés során azt is vizsgálták, hogy az elmúlt időszak fizetési forgalmat jelentősen befolyásoló intézkedései (a napon belüli átutalás lehetővé válása, a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát bevezetése, és a tranzakciós illeték alkalmazása) hogyan befolyásolták a megkérdezett vállalatok készpénzforgalmát. A vállalatok 87 százaléka vélekedett úgy, hogy cége szempontjából pozitív lehetőség a napon belüli átutalás elérhetővé válása. Ennek ellenére a pozitív válaszadók 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a napon belüli utalás elérhetősége nem változtatott vállalkozása készpénzforgalmán, és csak a válaszadók 11 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kimenő vagy beérkező készpénzfizetései egy részét a napon belüli átutalás elérhetővé válásával elektronikus utalással tudta felváltani. Emellett a válaszadók 90 százaléka azt erősítette meg, hogy ezek az intézkedések nem voltak érdemi befolyással a készpénzforgalom mértékére sem a kimenő, sem a bejövő oldalon.

Annak oka, hogy a vállalati készpénzhasználatra jelenleg látszólag sem a pozitív ösztönzők, sem a „büntetések” nem hatnak, az MNB szerint két tényezővel magyarázható. Egyrészt lehetséges, hogy a tranzakciós illeték és a készpénzplafon bevezetéséhez még nem volt elegendő ideje alkalmazkodni a szereplőknek, hiszen a felmérés 2013 tavaszán készült. Másrészt viszont felmerül az a lehetőség is, hogy a készpénzhasználatnak olyan mély motivációi vannak, amelyek túlhaladnak a fizetésiműveletek tranzakciós költségén.
A hálózat már adott
A kkv-k által követett, készpénzintenzív fizetési gyakorlat az MNB szerint társadalmi szempontból leginkább a transzparencia hiánya miatt problémás, és a készpénzmentes fizetési infrastruktúrának már a jelenlegi állapota is egy sokkal korszerűbb fizetési magatartást tenne lehetővé. A transzparens gazdálkodás felé való elmozduláshoz a jegybank szerint két fő lehetőség is adódik: egyrészt szerencsés lenne, ha az 50 ezer forint alatti tranzakcióknál a kártyás fizetések, a nagyobb összegű tranzakcióknál pedig az elektronikus utalás felé mozdulnának el az érintett cégek.

Forrás: Barát Mihály, Világgazdaság Online