| Csökkennek a kkv-kockázatok a hitelprogram hatására |
|
| 2014. július 14. hétfő, 00:00 | |||
|
A Növekedési Hitelprogram (NHP) érdemben csökkenti a kis- és középvállalkozások (kkv) egyedi és szektorszintű kockázatait. Ennek okai a forintban történő hitelezésben, a hosszú futamidőben, illetve a fix és kedvezményes kamatozásban keresendők. Az NHP hitelek kamata kezdetben megközelítőleg 4 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a piaci hiteleké, s bár ez a kamatelőny a jegybanki alapkamat-csökkentések következtében szűkült, jelenleg is 2,5 százalékpont körüli. Az alacsonyabb kamat ezen hiteleknél több mint 10 százalékkal csökkenti a törlesztőterheket, ami növeli a valószínűségét, hogy a vállalkozás képes lesz fizetni a törlesztőrészleteket, vagyis javul a hitelképessége a nemteljesítés kockázatának csökkenésével. A futamidő során végig fix kamat is ezen hatást erősíti, hiszen nem kell attól tartani, hogy a törlesztési terhek megugranak a hitelkamat emelkedése következtében. A kiszámítható törlesztési terhekhez a forintban történő hitelezés is hozzájárul. Korábban jellemző volt, hogy az alacsonyabb deviza hitelkamatok miatt a kkv-k devizában adósodtak el, miközben sokuk nem rendelkezett természetes fedezettel (devizabevétellel), így árfolyamkockázatot futottak és a forint gyengülésével nőttek a törlesztő terheik. Az NHP megjelenésével a devizahitelek előnye, vonzereje eltűnt a természetes fedezettel nem rendelkező kkv-k számára. Emellett az NHP keretében lehetőség van a devizahitelek NHP forinthitelre váltására, amivel 231 milliárd forint értékben (közel 12 százaléka az NHP előtti kkv deviza-hitelállománynak) éltek mindezidáig a devizában eladósodott vállalkozások. Mindezek hatására kevesebb, mint egy év alatt 53 százalékról 46 százalék alá csökkent a devizahitelek aránya a hitelintézeti kkv hitelállományban. Az NHP tehát nem csak a hitelezés élénkítésével, hanem a kockázatok csökkentésével is érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a kkv-k növekedési potenciálja javuljon, és a szektor a fenntartható gazdasági növekedés motorjává váljon Magyarországon. Forrás: Fábián Gergely, az MNB főosztályvezetője, Világgazdaság Online
|