Felemás képet mutat az Európai Bizottság adatai szerint a 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési támogatások eddigi felhasználásának statisztikája Magyarország esetében. Éles kontraszt mutatkozik ugyanis a támogatások lekötésének és a tényleges kifizetéseknek az aránya között.

Jól halad-e eddig Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló uniós felzárkóztatási, fejlesztési támogatások felhasználásával? A kérdésre adott válasz attól függ, hogy pontosan mit is nézünk. Ha a támogatások lekötésének (az aláírt támogatási szerződésekben foglalt pénzösszegek) eddigi arányát vesszük alapul, akkor ragyogóan, hiszen a Bizottság adatai szerint hazánk nagyjából 2009 végére a hétéves időszakra rendelkezésére álló pénz valamivel több mint 46 százalékát már lekötötte. Ez nem csak majdnem 20 százalékkal haladja meg az uniós átlagot.

Egészen más kép rajzolódik ki viszont akkor, ha a Brüsszelből ténylegesen Magyarországnak átutalt pénzek összegét és az eredetileg felhasználható forrásokhoz (pénzügyi kötelezettségvállalás) viszonyított arányát vesszük szemügyre. Egy, a 2010 március 12-i állapotokat tükröző bizottsági kimutatás szerint a magyar projekteknek 2010 elejéig pénzügyi kötelezettségvállalás formájában odaítélt (tehát lehívható) 13,11 milliárd euróból eddig 3,37 milliárd euró kifizetésére került sor, vagyis az elérhető források körülbelül negyede érkezett be az országba. Ebből 2,3 milliárd euró volt előleg. Mivel az Európai Bizottság a tényleges kifizetések pénzügyi kötelezettségvállaláshoz viszonyított arányában méri az egyes tagállamok abszorpciós képességét, ez utóbbi adat valahol az uniós támogatások felhasználásának képességét tükrözi a hétéves pénzügyi időszak első három évének fényében.

A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló források felhasználásában egyébként az egész Unió elmaradásban van. A 2010 és 2010 között elérhetővé vált összegeknek ugyanis az egész EU átlagában eddig csak 25,63 százalékát használták fel (a teljes hétéves időszakra rendelkezésre álló keretnek pedig csak 12%-át).

A Bizottság és a tagállamok a 2007 és 2013 közötti keretköltségvetés és a vonatkozó közösségi rendeletek késői elfogadását okolják elsősorban a támogatások lassú felhasználásáért, hiszen ez eleve későbbre tolta a programok kitárgyalását és elfogadását. A második leggyakrabban hangoztatott ok az volt, hogy a programidőszakok keresztezték egymást, ami rendkívül megnehezítette a párhuzamos ügyintézést (a 2006-ban véget ért pénzügyi időszak befejezésének 2008-as határideje erősen belenyúlt a jelenlegi periódusba). A csúszásért a Bizottság szerint ugyanakkor a tagállamok is felelősek voltak, ahol számos esetben nem volt világos a feladatok elosztása és hiányosságok mutatkoztak az adminisztratív képességekben is (az irányító hatóságoknál és a támogatások kedvezményezettjeinél egyaránt).

Végezetül számosan a gazdasági válságot hozták fel kifogásként, mondván az megnehezítette a pénzek felhasználását és csökkentette a keresletet.

Forrás:Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

www.nfu.hu