Az autókat előbb-utóbb cserélni kell Nyomtatás
2010. április 27. kedd, 03:00

04_27gazd1A magyarországi autópiaci finanszírozás egyre inkább a forintalapú konstrukciók irányába tolódott el. Az autókereskedelem további visszaesése nem várható, a piac talpra állása már az idei második félévben megkezdődhet - mondta lapunknak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) társelnöke.



Az MGE nagyjából fél évvel ezelőtt jelezte, hogy a gyenge első negyedéves forgalomba helyezési statisztikák a mélypontot jelenthetik. Ön azóta is bizakodó hangnemben beszél a piacról. Tart még az optimizmusa?

- Természetesen. A második félévben tavaly már nagyon gyenge értékesítési adataink voltak. Ha például a februári számokat kivetítem a második félévre, akkor ez alapján - a szezonális tényezőket is figyelembe véve - 2010-ben is a tavalyihoz hasonló értékesítésre lehet számítani, további nagy visszaesés már nem várható. A személyautó- és a kishaszonpiacon havi átlagban összesen 4,5-6 ezer darabos értékesítést várunk, ami viszont már a második félévben meghaladhatja a tavalyi teljesítményt.

- Az első negyedévben a személyautó-piac 55 százalékos csökkenését a tavalyi készletkisöprések miatt kialakult magas bázis magyarázza. A január-márciusban regisztrált 10,2 ezer személyautó milyen messze van a piac egészséges szintjétől?

- A hazai piacon a vásárlóerő alapján a reális értékesítési darabszám évi 120-150 ezer új autó eladását jelenti, vagyis most nagyjából 50-60 százalékkal maradunk el a normális állapottól. Nem szabad a jelenlegi állapotokat a 2003-as értékesítési csúcsévhez hasonlítani. A 120-130 ezres eladást valamikor 2012-2013-ban érheti el a magyarországi autópiac.

- Mi hajthatja a talpra állást?

- Mindenképpen várjuk a flottapiac helyreállását, a vállalatok ugyanis korábban elhalasztották járművásárlásaikat. A vasárnapi választási forduló után, illetve a gazdasági válság elmúltával várhatóan megnyugszanak az emberek, akik közül jó néhányan megindulhatnak majd a szalonok felé. Előbb-utóbb le kell cserélni az autókat. Aki bízik a munkahelye jövőjében, szívesebben vállal tartós kötelezettséget.

- A pénzcsapok viszont elapadtak és az a vásárlói kör, amelyik az elmúlt másfél évben eltűnt a piacról, most sem fogja egy összegben előkapni egy új autó árát...

- A finanszírozás nem száradt ki teljesen. Az emberek hitelfelvételi kedve mellett figyelembe kell venni a bankok kihelyezési hajlandóságát is. A bankok pedig a piacok megnyugvásával előbb-utóbb újra a kihelyezés mellett döntenek, ennek egyik legnagyobb ága pedig a gépjármű-finanszírozás. Legalábbis korábban az volt. Ám a finanszírozás átalakul, a hitelintézetek a forintalapú pénzügyi lízing felé terelhetik az ügyfeleket. A húszszázalékos önerős finanszírozás reálisan működhet, és hosszú idő után újra előtérbe kerülhet az operatív lízing, vagyis a tartós bérlet. Ha az operatív lízinget nyújtó cégek közül valamelyik hajlandó lesz privát ügyfelek finanszírozására, akkor máris egy változatosabb pénzügyi piacról beszélhetünk. A forintkamat sokat csökkent, a válságból való kilábalással pedig az eurókamat emelkedik majd, egyre szűkül tehát az a rés, amely korábban annyira vonzóvá tette a devizaalapú finanszírozást.

- Több finanszírozási szerződés azonban belecsúszhat abba az időszakba, amikor Magyarország már az euróövezet tagja lesz. Ez nem hordoz kockázatokat?

- Az átváltási árfolyam miatt sokan aggódnak, de ne felejtsük el, hogy a fizetéseket és a költségeket is azonos árfolyamon váltják majd át. A relatív helyzet - a forinthoz képest - nem fog változni. A bankok alapvető érdeke, hogy belátható és kalkulálható kockázattal helyezzék ki a pénzüket, erre pedig a mostani szabályozási környezet lehetőséget ad. Az autóvásárlási hitelkérelmek körében egyébként a visszautasítási arány lényegesen nem változott a hazai autópiaci boom időszakához képest, de azok, akik nem tudják vállalni a jelenlegi hitelezési feltételeket, nem is adnak be kérelmet. A banki elutasítások tehát már egy új ügyfélkörre vonatkoznak, és ezt - még ha az autópiac felfutását némileg lassítja is - sokkal egészségesebbnek tartom, mint egy laza finanszírozási környezetet, amivel újra visszaeshetnénk a válságba. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk - a finanszírozók kockázatának növelése nélkül - valamelyest könnyíttetni a finanszírozási szabályokon.

- A körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet hatásai mennyiben érzékelhetők április vége felé?

- Szerintem a finanszírozási igényt és hajlandóságot sem befolyásolta eddig mérhető módon a rendelet. A pénzügyi lízinggel és hitelezéssel kapcsolatban fontos fejlemény, hogy a korai lezárási díjakat levitték nulla és egy százalék közé. Ez valószínűleg jelentős átkötési hullámot indít el, a finanszírozók egymásra fognak ajánlani, viszont ettől a kereskedők még nem adnak el több autót. A másik oldalon viszont a jutalékokra komoly hatásai lesznek a szabályozásnak: sokkal nyugodtabb, de sajnos lassabban fejlődő piaci környezet alakulhat ki
- Pontosan mi szólhat a tartós bérlet térnyerése mellett?

- A tulajdonosok a legtöbbször rosszabbul járnak azzal, hogy mindenképpen saját autóban akarnak ülni. Ha valaki egy új autót megvesz, öt évig használ, aztán pedig eladja, akkor abból a pénzből, amit ezen veszít, már nagyjából finanszírozható az operatív lízing. A bérleti konstrukciók javarészt maradványértékesek, a bérleti díj pedig a maradványértéknek csak a kamatát tartalmazza, valamint a tőkének már eleve is finanszírozott részét. Ha 25 százalékos indulóval, ugyanekkora maradványértékkel számolunk, akkor már csak a tőke 50 százaléka az, amit finanszírozni kell. A tartós bérleti konstrukció kifuttatása esetén a finanszírozó visszaveszi a bérelt autót és kiviszi a használtjármű-piacra. A konstrukción a márkák is nyerhetnek, ugyanis magukhoz kötik az ügyfelet, akik a következő autót is ugyanattól a bérbeadótól kapják majd. A bérbeadó pedig kikötheti azt is, hogy hol történik a szervizelés, miközben csökken az újautó-értékesítési ciklus.

- Ahhoz, hogy az ágazat valóban kilábaljon a saját kríziséből, szüksége lenne kormányzati ösztönzőkre is?

- Ha a kormányzat a második félévtől, esetleg jövő év elejétől valamennyit könnyít a finanszírozási feltételeken, akkor az biztosan jót tesz majd a piacnak. Jelentősebb intézkedésekre nem számítunk, mert deklarált kormányzati érdek, hogy a fogyasztás ne szabaduljon el túlzottan. Az autópiac esetében ráadásul importról, illetve behozatalon alapuló belföldi fogyasztásról beszélünk. Az autós szakma nagymértékben és szinte kizárólag saját magára számíthat: megoldásokat kell keresni, nagyon magas színvonalon kell szolgáltatni.

- A roncsprémiumprogram folytatását sem szorgalmazzák?

- Ezt mindenképpen szeretnénk, de nem feltétlenül azért, amiért például tavaly, vagyis a válság enyhítése érdekében. Egy ilyen program most azért lenne fontos, mert az elöregedett, nagyjából 12 éves átlagéletkorú magyarországi járműállomány környezetvédelmi szempontból komoly kérdéseket vet fel. Az államnak mindenképp támogatnia kell olyan programokat, hogy a régi, nagy szén-dioxid-kibocsátású autókat újra cseréljék az emberek. Jelenleg 40-45 ezer kétütemű autó fut még az utakon. Nyilván lesz egy elektromosautó-program is, az egyik gyártó pedig éppen a napokban mutatta be Budapesten is a teljes mértékben elektromos meghajtású autóját. Az infrastruktúra kiépítésével egy hatalmas új iparág fog felnőni, amelyet az államnak is illene támogatnia.

- A járművásárlást és -fenntartást érintő adórendszer mennyiben hátráltatja az ágazat talpra állását?

- Az autósokat már darabszámban is túl sok adónem, illeték és járulék terheli. Már az is sokat segítene, ha ezt egyszerűsítenék és átláthatóbb lenne a közterhek rendszere. A vagyonadó véleményem szerint blődre sikerült: a törvényalkotók visszamenőleges hatállyal fogadták el a szabályozást, ami egyrészt nem fair, másrészt elfeledkeztek azokról, akik sok évvel ezelőtt vásároltak öreg autókat. Őket most kész helyzet elé állították: az autókat ki sem vonhatják a forgalomból, mert az adónem vagyontárgyakra vonatkozik, vagyis akkor is fizetni kell, ha az autó a garázsban áll. Átgondolatlan és elkapkodott volt a törvény.

- Hosszú távon fenntartható a regisztrációs adó jelenlegi rendszere?

- A regadónak az volt az egyik nagy előnye, hogy megvédte a hazai piacot a roncsimporttól. A hátránya viszont a túlzottan magas felső határ. Az MGE 1,2 millió forintos felső plafont javasolt, mert ezzel a nagy értékű autókat nem sújtanák olyan mértékű terhekkel, hogy külföldre menjenek a vásárlók. A külföldi rendszám ugyanis azt jelenti, hogy itthon sem regadót, sem áfát nem fizet a tulajdonos, amellett hogy a vámosokat, a rendőrséget és az adóhatóságot is költséges feladatok elé állítja a jelenség. A gazdasági irrealitást nem lehet rendőri eszközökkel kompenzálni. Nem egy nagy értékű autó 3,2 millió forintos regisztrációjához és nagyjából 5 millió forintos áfájához kell viszonyítani, hanem ahhoz, hogy a csökkentéssel a mostani nulla bevétel helyett bejön az áfa és legalább a csökkentett regadó. Az emberek racionálisan gondolkodnak: nagy kockázat és csekély előnyök mellett nem fognak csalni az adójukkal.

Forrás: Napi Gazdaság

www.napi.hu

 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.