A személyi kölcsön volt a tavalyi slágertermék Nyomtatás
2017. február 09. csütörtök, 00:00

Jól ment a lakáshitelezés is, de főleg a személyi kölcsönt vitték sokan tavaly. A lakosság óvatos maradt, a karácsony sem hozott rekordot a kihelyezésekben.


Sokkal több kölcsönt vettek fel a háztartások tavaly, mint 2015-ben, ennek ellenére csökkent a hitelállományuk. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén 5696,2 milliárd forint volt, 190 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság az év egészét nézve már csak minimális mértékben volt nettó törlesztő, a visszafizetett hitelek mennyisége csupán 5 milliárd forinttal haladta meg az újakét. Ennek a jelentős csökkenésnek főleg az lehet az oka, hogy a hitelintézetek elkezdtek megszabadulni a nem teljesítő portfólióktól, felmondták a bedőlt hiteleket, illetve eladták az ilyen állományokat különböző követeléskezelőknek.

Az idén abban az értelemben változhat a helyzet, hogy a háztartások 2009 után először ismét nettó hitelfelvevőkké válhatnak, hiszen a lakosság tavaly május óta minden hónapban több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett. Ennek ellenére nem biztos, hogy nőni fog a teljes állomány, a rendszerben lévő 700-800 milliárd forintnyi bedőlt lakossági jelzáloghitel-portfólió tetemes részét ugyanis a bankok leépíthetik.

Hogy ezt pótolják-e az új kölcsönök, még kérdés. A lakáshitelek tavaly mindenesetre egész évben elég jól fogytak, a piac azonban nem pörgött fel annyira, ahogy azt néhány bank eredetileg várta. A hitelintézetek 2016 tavaszán még 500 milliárd forintos új kihelyezéssel kalkuláltak, ebből végül 462,3 milliárdot folyósítottak. A növekedés az előző évhez képest így is 30 százalékos volt, és az átlagos havi folyósítás 35–40 milliárd forint között stabilizálódott. A háztartások lakáshitel-állománya a fokozott kihelyezések ellenére 3 ezer milliárd forint alá süllyedt tavaly, és decemberben már 9,5 éves mélyponton volt. A kölcsönök kamata valamelyest csökkent az év során, decemberben egy átlagos lakáshitelt 4,59 százalékos kamattal folyósítottak. A legnagyobb kamatcsökkenés a változó kamatozású hiteleknél következett be, amelyek árazását jellemzően a bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazítják a bankok.

A jelzáloghitelezésben az 500 milliárdos álomhatár egyébként a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is beszámítva éppen meglett: ezekből 38,5 milliárd forintnyit helyeztek ki tavaly. A szabad felhasználású ingatlanfedezetű kölcsönöktől a jelek szerint tart a lakosság, a többség inkább fedezet nélküli személyi hitelt választ. A személyi kölcsönök piaca óriási lendületet vett 2016-ban, az új kihelyezések volumene csaknem 210 milliárd forint volt, 60 százalékkal több, mint 2015-ben. Az új szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége ezzel szemben csupán 5, az áruhiteleké pedig mindössze 13,5 százalékkal nőtt. A fogyasztási hitelek kamata is csökkent tavaly, decemberben egy átlagos személyi hitelt 15,5 százalékos kamattal folyósítottak.

Bár a bankok korábban azt nyilatkozták lapunknak, hogy karácsonykor felpörgött a fogyasztási hitelek piaca, a decemberi adatokból ez nem látszik egyértelműen. A személyi hitelek piacán augusztus és november volt a legerősebb hónap 19,2 milliárd forintos folyósítással, az egyik valószínűleg az iskolakezdés, a másik pedig a fekete péntekhez kapcsolódó akciók miatt. Decemberben csupán 17,7 milliárd forintnyi személyi hitelt helyeztek ki a hitelintézetek. Az áruhitelezés is harmatos volt karácsony előtt. Decemberben 1,1 milliárdnyi kihelyezést mértek, ez volt a leggyengébb hónap. A drága folyószámla- és kártyahitelek sem csábították a lakosságot túlzott költekezésre. A folyószámlahitelek volumene az év végén nem érte el a 313 milliárd forintot, ami kilencéves mélypont, a kamatozó kártyahiteleké 118 milliárd forintra süllyedt.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.