GKI: gyorsul a növekedés, gyengülni fog a forint Nyomtatás
2017. április 07. péntek, 00:00

Idén 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a GKI előrejelzése szerint. Ez félúton van az IMF 3 százalékos és az EU 3,5 százalékos előrejelzése között, s alacsonyabb a kormány 4,1 százalékos várakozásánál. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar és a már tavaly is gyorsan bővülő kereskedelem lesz. A mezőgazdaság kivételével azonban várhatóan minden ágazat bővülni fog. Az alapkamat 2017 során várhatóan nem változik, így a Fed kamatemeléseinek hatása a forint gyengülését okozhatja.


A tavalyi 2 százalékos GDP-növekedés után idén jóval gyorsabb bővülés várható a GKI Gazdaságkutató szerint, de a növekedés nem éri el a kormány 4 százalék feletti célját. A lakosság fogyasztása a 2016. évi 4,5 százalékos növekedéssel elérte a tíz évvel korábbit, 2017-ben immár ötödik éve tart a fogyasztás bővülésének gyorsulása. A reálbér és jövedelem növekedése ugyan 2017-ben kissé lassul, a fogyasztás dinamikája azonban az áthúzódó hatások, a nettó hitelfelvétel lassú megindulása, valamint a vásárlási hajlandóság erősödése következtében 5 százalék körülire gyorsulhat. Idén már a lakosság hitelállománya is emelkedni fog, főleg a lakáshitelezés fellendülése következtében. A pénzügyi szektor GDP-termelése a tavalyi 1 százalékos visszaesés után 2 százalékkal emelkedik.

A költségvetési szférában élénkülő béremelés, a minimálbér megugrása, s ennek következtében a bértorlódás elkerülése miatt más fizetési kategóriákban való bérfejlesztés kikényszerítése nyilvánvalóan része a választási gazdaságpolitikának. Ugyanakkor ez államháztartási szempontból „takarékos” megoldás, mivel a béremelések adóterhe ellentételezni tudja az adócsökkentések hatását. „Mivel azonban ingyen ebéd nincs, ennek ára a vállalkozások (főleg a kicsik) versenyképességének romlása” – írja a GKI.

Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU transzferek visszaesése miatt 15,5 százalékkal csökkent. Idén az újrainduló EU beruházási ciklus hatására legalább 8 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta a 2014-2015. évi 21,7 százalékról 2016-ban 17,8 százalékra zuhant, majd 2017-ben 18,5 százalékra emelkedik, ami egy közepes fejlettségű ország esetében alacsony.

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait még idén meghirdetik, a fő cél azonban továbbra is a gyors pénzköltés. A pályázóknak megítélt támogatás ugyan 3950 milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból azonban eddig csak 1735 milliárd forint elköltésére került sor. A GKI úgy véli, a statisztikai adatok 2017-2018-ban várhatóan kedvezőek lesznek, de nem látszanak jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.

Az ipari termelés két kedvező év után 2016-ban még 1 százalékkal sem bővült. Az idei kilátások is elsősorban az autóipartól függnek. A termelés 2017-re várható 3,5 százalékos növekedését segíti az Apolló gumiabroncs-gyár belépése.

Az építőipar a tavalyi közel 19 százalékos visszaesés után az idén erőteljes növekedésre vált, a bővülő uniós kifizetések és a lakásépítés emelkedése alapján idén akár 15 százalékos építőipari bővülés is elérhető (a szint még így is a 2015-ös alatt marad). A 2016. évi 10 ezer után idén 14-16 ezer lakás átadása várható.

A mezőgazdasági GDP a tavalyi közel 17 százalékos emelkedés után 2017-ben átlagos időjárás esetén várhatóan kissé (5 százalékkal) alacsonyabb lehet, mivel az alkalmazott agrotechnika miatt a teljesítmény továbbra is erősen függ az időjárási viszonyoktól, s így igen ingadozó. Az agráriumban 2010 óta négy évben volt kétszámjegyű növekedés és két évben kétszámjegyű (több mint 20 százalékos) visszaesés, s mindössze egyszer 5 százalék körüli változás.

A szolgáltatási GDP 2017-ben körülbelül 3,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagnál és az előző évinél is kissé dinamikusabban bővül. Növekedés döntően az üzleti szolgáltatásoknál várható, melyek közül 2017-ben leggyorsabban a kereskedelem-turizmus és a telekom-ágazat növekszik, de a tavaly egyedül visszaeső pénzügyi ágazat is bővülni fog.

A foglalkoztatás javul, a munkanélküliség csökken, a cégek foglalkoztatási hajlandósága kedvező. Sok helyen munkaerő-hiány tapasztalható, a lakosság munkanélküliségtől való félelme csaknem 20 éve nem volt ilyen alacsony. A munkaerő-kereslet 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulása ellenére az előző évinél kevésbé, 1,5-2 százalékkal növekedhet. A versenyszféra létszámfelvevő képessége továbbra is bővül, bár dinamikája 3 százalék körülire lassul, a költségvetési szektorban dolgozók száma pedig a közmunkások versenyszektorba irányítása, valamint dolgozók egy részének kiszervezése miatt csökkenhet is. Miközben a képzetlen és gyenge munkakultúrájú emberek számára kevés a piaci munkaalkalom, mind több szakmában munkaerő-hiány tapasztalható – írja a GKI.

Tavaly a munkanélküliségi ráta éves szinten 1,7 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent, az év végi arány 4,5 százalék volt, a harmadik legjobb az EU-ban. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, a ráta 8,1 százalék lenne, nem sokkal kedvezőbb az EU 8,5 százalék körüli átlagánál. Várhatóan 2017-ben is fennmarad a statisztikai munkanélküliség leszorításának erőszakos tendenciája.

A fogyasztói árak a 2016. évi átlagosan 0,4 százalék után 2017 januárjában már 2,3, februárjában pedig 2,9 százalékkal emelkedtek, mely utóbbi immár az inflációs célsávban található dinamikát jelent. Az elmúlt hónapokban az infláció a világpiaci energiaárak növekedése miatt az EU-ban is felpörgött, de ehhez Magyarországon még hozzájárul a lakosság gyors jövedelem-emelkedésének költség- és keresleti oldalról egyaránt megnyilvánuló inflációs hatása. Idén a világpiaci energiaárak éves átlagban csak szerény növekedése esetén is legalább 2,5 százalékos áremelkedés valószínű. Az alapkamat 2017 során várhatóan nem változik, így a Federal Reserve kamatemeléseinek hatása a forint gyengülését, a tavalyi átlagosan 311,5 forint/euró árfolyam 315-re emelkedését okozhatja.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.