1. ábra: A magyar-amerikai agrár-külkereskedelem alakulása, általános vámérték, illetve FAS-érték, millió USD. Forrás: USITC

Kivitelünk 2009-ben 23,5 millió dollárt – mintegy 5-5,5 Mrd forintot – ért el, 15 millió dollárral marad el a 2008-as eredménytől. Exportunk visszaesésének mértéke az általános tendenciát és a magyar nem-mezőgazdasági export csökkenését (-28 %) is meghaladja. A teljes, valamennyi származási országot figyelembe vevő amerikai mezőgazdasági import 2008-hoz képest 12,4%-os csökkenést mutat. Feltűnő, hogy az EU-27-ből származó import csökkenése - 23,5 % - kimagasló az átlaghoz képest. A magyar export csökkenésének aránya EU-viszonylatban is kiugró: utánunk sorrendben a szlovén (- 34 %), a lengyel (-29,6 %) és a francia (-25 %) visszaesés következik.

2. ábra: A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export szerkezete, általános vámérték, millió USD. Forrás: USITC

Kivitelünk csökkenésének elsődleges oka - a világgazdasági válság hatásán túl - valószínűleg exportszerkezetünkben keresendő. A magyar export hagyományosan jelentős hányadát képviseli ugyanis 2-3 termékcsoport, amelynek forgalmát néhány vállalat tevékenysége alapvetően befolyásolja. Amennyiben egy jelentős részesedéssel rendelkező vállalat kivonul a piacról vagy csökkenti kivitelét, az a magyar mutatókat komolyan befolyásolhatja. Az egyik legnagyobb érvágás, hogy 2 év alatt gyakorlatilag megszűnt (9 ezer USD-re csökkent) a 1704903550 HTS kód alá sorolt egyéb, fogyasztásra kész, kakaót nem tartalmazó, kiskereskedelmi csomagolású édesipari termékek exportja, és a tavalyi évhez képest 45%-kal esett vissza tollexportunk az 505100050 HTS termékcsoport tekintetében. Megjegyzendő, hogy a 1806.90.9090 HTS kód alá tartozó egyéb, nem kiskereskedelmi csomagolású kakaókészítmények exportja egy év alatt majdnem duplájára, 619 ezer dollárra növekedett.

2008-ban két termékcsoport – áfonyalé (HTS 2009806035) és likőrök 4 liternél kisebb kiszerelésben (HTS 2208700030) - kiugró eredményt produkált, azonban a korábbi évek adatait figyelembe ez valószínűleg csak egy-egy egyszeri exportlehetőség megragadása volt. 2008-hoz képest visszaesett továbbá a kutya- és a szarvasgomba-kivitelünk is, utóbbi több mint a felével. Sertéssonka- és sertéslapocka-exportunk évek óta csökken.

Pozitív fejlemény, hogy egyes niche termékek – feldolgozott zöldségfélék, vetőmagok, egyes csokoládét, kakaót tartalmazó édességek, szilárd glükóz (HTS 1702304080), lekvár - esetében sikerült növelni a kivitelünket. Szintén előrelépés, hogy 2009-ben a Pick Zrt. újra megjelent az amerikai piacon, aminek az elkövetkező években lehet látványosabb eredménye.

A magyar borexport nagyságrendben nem változott, szerkezete azonban némiképp átalakult: 2007 óta folyamatosan csökken a 2 liternél kisebb kiszerelésű, 1,05 $/liter vámértéket meghaladó fehérborok (HTS 2204215046), ezzel szemben növekszik a 4 liternél nagyobb kiszerelésű borok (HTS 2204296000) kivitele, ami nem feltétlenül pozitív tendencia. 2010-ben azonban nőtt a borászatok aktivitása az amerikai piacon, ami bizakodásra adhat okot.

3. ábra: Az USD/HUF árfolyam alakulása 2007 áprilisától. Forrás: portfolio.hu

Exportunkat hagyományosan befolyásolja a dollár-forint árfolyam. A fenti ábrából látható, hogy az USD/HUF árfolyam 2009-ben végig - de különösen első félévben - viszonylag kedvező sávban mozgott, ennek ellenére nem tudott érdemi lökést adni mezőgazdasági kivitelünknek.

A kereskedelmi akadályok tekintetében kedvező változás, hogy az USDA Food Safety and Inspection Service 2009-ben törölte Bács-Kiskun és Csongrád megyét a madárinfluenza tiltólistáról, így jelentős akadály hárult el a baromfitermékek exportja elől. Ennek ellenére mindezidáig nem volt jellemző az érdeklődés a magyar baromfifeldolgozók részéről az amerikai piac iránt. Az USA-EU hormonkezelt szarvasmarhahús-ügyben született egyezség kedvező szarvasgombaexportunk számára, mert az érintetteknek nem kell büntetővámmal számolniuk.

Az Egyesült Államokban a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari áruk továbbra is a niche piacokon érvényesülhetnek, ahol különleges fogyasztói igényeket tudnak kielégíteni speciális tulajdonságaik hangsúlyozásával. A hungarikumok, az egészséges életmódhoz hozzájáruló, organikus, kalória- és zsírszegény készítmények erre a célra különösen alkalmasak. Az ilyen termékek elsősorban kisebb, nemzetközi ízekre, termékekre fogékonyabb vevői réteget megszólító üzlethálózatokba (Rodman’s, Whole Foods, Trader’s Joe stb.), éttermekbe kerülhetnek be nagyobb eséllyel.

A Magyarországra irányuló amerikai export 27,03 millió dollárra rúgott 2009-ben, ami elhanyagolható mértékű növekedés a 2008-as 26,94 millió dolláros eredményhez képest. Amerikai importunk több mint fele vetőmag, elsősorban bab, kukorica, napraforgó, borsó, spenót, szemes cirok. Az elmúlt évhez képest mind a kukorica, mind a napraforgó vetőmag értékben igen jelentős növekedést produkált. A Magyarországra irányuló amerikai export meghatározó szeletét jelenti a keltető tojás, a szarvasmarha-sperma és a whisky is.

Forrás: Dr. Tóth Attila
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium