Mi különbözteti meg a sikeres embert a sikertelentől? Mitől van az, hogy az egyik cégvezető, értékesítő, marketing szakember kiemelkedő eredményeket ér el, dől hozzá a bevétel és a profit; míg a másik, aki ugyanazon a területen, akár egy időben indul el, nem tud áttörni?

A start határozza meg a célt?

Egy cégnél jártamban beszélgetni kezdtem az egyik értékesítőjükkel. Az úriember bár a cégnél új munkatárs, rutinos már az értékesítés területén, középkorú lévén a gazdaság több szektorában dolgozott már. Csupa ifjú, lelkes munkatárs dolgozott az irodában, és beszélgetőpartnerem egyszer csak elgondolkozott, hogy a cégnél ő-e a legidősebb? Mivel elmondta, hány éves, és én ismertem a cég tulajdonosát, aki vele egykorú, elgondolkodtam, mi okozza a különbséget, hogy az egyiküké a cég, míg a másik a sokadik munkahelyén kezdi éppen újra az életét? Szinte egyszerre kezdték, ugyanazokkal a lehetőségekkel és iskolázottsággal és átlagosnak mondható családi háttérrel vágtak neki az életnek, mégis egész máshol kötöttek ki.

Döntés, vagy képesség?

Egy rendkívül sikeres üzletember mesélte el nekem, hogy amikor visszatért szülővárosába, és találkozott a régi barátaival, égbekiáltó különbséget látott életeik útja között. Ő először a városában nyitott egy üzletet, amiben egész jól működött, majd hozott egy döntést, és elment a fővárosba egy másik tevékenységbe fogva, és megváltozott az élete. Évekig minden napja az üzleti partner keresés, új vevő szerzés, szakmai tudakozó és cégtár és üzleti közösség regisztrációk jegyében telt. Számos kudarc, pofon után érett be ez az üzleti partnerkereső tevékenység, és végül egy jól működő vállalkozás tulajdonosaként, a maga idejét beosztva térhetett haza úgy, hogy – ésszerű keretek között – megengedhetett magának egy kényelmes és jó életet. Régi barátai ezzel szemben a városban maradtak, az egyik ottani nagy cégnél helyezkedtek el alkalmazottként, 8-tól 5-ig dolgoztak, és szép lassan belefásultak a mindennapokba. Üzletember barátom sikeres, és bizonyos értelemben szabad lett, barátai pedig a mindennapok taposómalmában élték életüket. Barátom feltette nekem a kérdést: szerintem döntés, vagy képesség kérdése volt, hogy ő más utat járt be, mint régi cimborái?

La Fontaine és az üzleti partnerkeresés

A kérdés persze költői, hiszen tapasztalatom szerint két azonos képességű, egy területen induló ember sem jut mindig egy helyre – az egyik előretör, a másik lemarad. Ez viszont nem lehet más ok következménye, csak azé, ki milyen döntéseket hoz meg az üzlet mindennapjaiban. A híres La Fontaine-i mese a tücsökről és a hangyáról is ezt a témát boncolgatja: nem képességek, hanem a mindennapi döntések visznek előre vagy húznak le! Ha kevés az üzleti kommunikáció, de sok a magánbeszélgetés az értékesítés vagy marketing osztályán a cégében, akkor tudhatja, hogy nem jó az irány.

Hogy néz ki mindez az eladás területén?

Mindez igaz az eladás területére is: az az értékesítő, aki úgy dönt, hogy fontosabb még egy kávészünet, még egy cigizés, vagy úgy gondolkozik, hogy „majd elérem az ügyfelet hétfőn vagy jövő héten”, előbb-utóbb lemarad. Rengeteg álláskereső, vagy sokadik munkahelyét koptató üzletkötőt és marketingest láttam már, akik mindig meg tudták mondani, miért tartanak ott, ahol tartanak, és kiválóan eladták saját maguknak, miért alakult így a sorsuk.

A valódi különbség

Miben más egy eredményes ember, mint az, aki lemarad? Mi a különbség az első, és a második helyezett között? Természetesen rengeteg szakirodalom boncolgatja ezt a témát a sporttól az üzleti életen át a művészetig, nem is kívánnék ilyen szakmai mélységekbe belemenni. Tapasztalataim szerint az, amitől a haszon az egyik vállalkozásban természetes, a másik viszont a talpon maradásért küzd, egy jól megfogható különbségre vezethető vissza. A sikeres megteszi azt, amit a sikertelen nem! Itt nem arra gondolok, hogy a sikeres cégvezető az üzleti partnerkeresésben nem válogat, és „bárkivel” együtt dolgozik, mindenféle morális fenntartás nélkül, vagy belemegy kétes üzletekbe.
Egész egyszerűen azt láttam eddig a sikeres embereknél, hogy megtettek még egy lépést akkor is, ha elestek, a kudarc után is mindig még egyszer talpra álltak. Egy barátom szerint egyébként éppen ez a lényeg: a sikeres ember minimum eggyel többször áll talpra, mint ahányszor elesik. Nem a kudarcok száma, vagy mértéke, az élettől elszenvedett csapások, vagy a sors igazságtalanságai okozzák tehát az életben kialakuló sorrendeket, hanem az, hogy aki végül az élre tör, vagy az élen végez, az – függetlenül attól, mivel találta magát szembe – újra és újra meghozta azt a döntést, hogy továbbmegy, hogy keres egy újabb módot rá, hogy eredményes, sikeres legyen, és nyerjen.

Németh Zoltán
A kisvállalkozások üzleti partner keresési mentora
Lépéselőny Média Kft.
Egyetért? Tiltakozik? Írja meg nekem véleményét erről - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.