Az új cégtörvény könnyítései és óvatosságra intő rendelkezései

Nézzük a változásokat!

Gyorsabb, hatékonyabb és vállalkozó-barátabb a cégeljárás. Lássuk a 2007. június közepén kihirdetett törvényváltozások várhatóan lényegesebb gyakorlati következményeit!

Kft.-re fel!
Ezután lényegében az alapítási költségek alapíthatunk kft.-t. Az elfogadott új szabály szerint a kft. törzstőkéje minimum 500 ezer Ft, és ahogyan ezt korábban is előírták: az alapításkor elegendő a pénzbeli betétek felét a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha ezt a szabályt együtt olvassuk azzal a módosítással, miszerint alapításkor már nem szükséges a törzsbetéteket bankszámlán elhelyezni, akkor látható, hogy lényegében a cég létrehozásához szükséges vagyont kell csak a társaság rendelkezésére bocsátani, egyéb jelentősebb induló tőkére nem lesz szükség. (Hiszen a kft. bejegyzési díja változatlanul 125 ezer Ft-ra rúg, az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya stb.)

Nem kell bankba rohanni
Az alapítás folyamata tehát egyszerűbb és gyorsabb: ügyvéd vagy közjegyző előtt meg kell kötni a társasági szerződést, alá kell írni az egyéb szükséges okiratokat – már nem kötelező közjegyzőhöz és bankba rohanni a cégbírósági beadást megelőzően. Az új törvény szerint ugyanis immár a társasági szerződést készítő ügyvéd is jogosult aláírási címpéldányt készíteni, illetve – ahogyan említettük –, nem kell a törzstőke első részletét sem bankszámlára befizetni!
Az ügyvezető csak a cég bejegyzését követő nyolc napon belül lesz köteles a pénzforgalmi bankszámlát megnyitni és a törzstőke összegét azon elhelyezni. Ezt a lépést azonban a cégbíróság már nem ellenőrzi (a könyvelő azonban nyilván számon fogja kérni a társaság ügyvezetésén). Meg kell jegyeznünk, hogy ennek szabálynak nincs közvetlen szankciója. Azaz bankigazolást nem kell csatolni a törzstőke második részletének befizetéséről, de mégis érdemes lesz fejben tartani a határidőt, mivel az ügyvezető továbbira is köteles a cégbíróságnak bejelenteni a befizetéseket – éppen csak a bankigazolásokat nem kéri a jövőben a bíróság.

Kis igényű kft.-k
A kft. tőkeminimumának leszállítása kétségkívül lehetőséget teremt kisebb tőkeigényű vállalkozásoknak is, hogy tagjaik a korlátolt felelősség előnyeit élvezzék. A változtatás hátránya azonban, hogy amennyiben hitelezünk vagy beszállítunk egy cégnek, ezután érdemes lesz alaposabban utánanézni az üzleti partner cégadatainak.
Eddig is ismeretes volt, és meglehetősen lekicsinylően hangzott a „hárommilliós kft.” fogalma, és a piacon most már olyan cégek is megjelenthetnek, amelyek a betéti társaságokhoz hasonlóan „képletes” vagy netalántán csupán „papíron létező” tőkét bocsátanak a társaság rendelkezésére, és úgy fognak üzleti tevékenységükbe.

A kézbesítési megbízott elfelejthető?
A módosítás szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező tagok és ügyvezetők már nem kötelesek kézbesítési megbízottat kijelölni. Ez esetben a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben teszi közzé: a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
Mégis minden külföldit óvnék attól, hogy ne nevezzen ki kézbesítési megbízottat, főként akkor, ha a cégben 50%-ot meghaladó többséggel rendelkezik! Ha ugyanis a tag nem ellenőrzi rendszeresen a cég ügyvezetését, mindennapi működését, akkor kézbesítési megbízott hiányában egyszerűen nem értesül a cég „elszékhelytelenedéséről” (magyarul: cége eltűnéséről), és ez adott esetben a cég kényszer-végelszámolásához vezethet. Ennek során pedig – bizonyos esetekben – akár a tag korlátlan felelőssége is megállapítható.

Zrt. könnyebben?
Kisvállalkozók eddig nem is álmodozhattak részvénytársasági forma létrehozásáról. Az új törvény rendelkezései szerint azonban már többen elgondolkodhatnak ilyen társasági formában való működésről. Zártkörűen alapított részvénytársaság esetében ugyanis a tőkeminimumot 5 millió Ft-ra szállították le, azzal, hogy akár szerződésmintás alapítással is létre lehet hozni a céget. Ráadásul a zrt. működési szabályainak szigorán is enyhített a törvény: nem feltétlen szükséges minden esetben közgyűlést tartani, a részvényesek formális közgyűlés nélkül is határozhatnak a cég ügyeiben. Felügyelő bizottságot sem kötelező választani, de könyvvizsgálót továbbra is alkalmazni kell a részvénytársaságoknak.

Dr. Spielmann Éva
A szerző a Dr. Spielmann Éva Ügyvédi Iroda vezetője

Forrás: Az Üzlettárs

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →