| Árt a forintnak a nyugdíjpénztári adóterv? |
|
| 2009. június 02. kedd, 10:48 |
|
Normál körülmények között az állam beruházásaihoz és fejlesztéseihez, a vállalatok pedig tevékenységük finanszírozásához használják fel a háztartások hosszú távú nyugdíj-megtakarításait hitelfelvétel, valamint részvény és állampapír-kibocsátás formájában. Ez a finanszírozási gyakorlat azonban teljesen felborult az országot 2001 óta jellemző felelőtlen és minden hosszú távú jövőképet nélkülöző gazdaságpolitika eredményeképpen, mely 2006-ra teljesen felélte tartalékainkat - fogalmaz a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. A GDP 80 százalékát kitevő államadósságot cipelő kormány, melynek a költésein belül már most is 20 százalékos arányt képvisel a nyugdíjrendszer finanszírozása, négyféle módon reagálhat a demográfiai kihívásokra: elfogadja, hogy nyugdíjas korban jelentősen csökken az életszínvonal, vagy növeli a fiatalabb generációk terheit, vagy emeli a nyugdíjkorhatárt, vagy erőteljesen ösztönzi a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításokat. Mindezek fényében súlyos hiba a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásainak 54 százalékos adóval és ennek még 27 százalékos járulékkal való megterhelése a kormányzati javaslat szerint - véli Szalay-Berzeviczy Attila. A munkáltatói hozzájárulásokat jelenleg nem terheli adó és tb-járulék, a mostani tervezet viszont minden átmenet nélkül 95,6 százalékos teherrel sújtaná azt. Ez minden valószínűséggel lenullázná a vállalatok befizetési hajlandóságát a magyar nyugdíjrendszerbe, hiszen a jelenlegi munkaerőpiaci körülmények között egyoldalúan megvonhatják ezt az alkalmazottaiktól. A kormányzati javaslat tükrében a 19 százalékos vállalati adó az osztalékadóval együtt is jobb alternatíva lenne a vállalatoknak, így az éves szinten eddig befizetett körülbelül 80 milliárd forint ettől kezdve nemcsak elkerülné a magyar nyugdíjrendszert, de többségében multinacionális vállalatok pénzéről lévén szó, az összeg nagy része tőkerepatriálás miatt osztalék formájában elhagyná az országot újabb nyomást gyakorolva a forintra és a folyófizetési mérlegünkre. Azok az összegek, amelyeket pedig a munkáltató kárpótlásként esetleg beépítene a bérekbe a hosszú távú megtakarítások helyett, a fogyasztást támogatnák. A munkáltatók önkéntes pénztári hozzájárulásainak megadóztatása így gyakorlatilag nagyon limitált azonnali adóbevételt jelentene a költségvetésnek. Hosszú távon viszont ennek sokszorosát kellene majd a következő kormányoknak a nyugdíjasok támogatására fordítania. A vállalati befizetések ma az önkéntes nyugdíjpénztárakba befolyó pénzek 80 százalékát teszik ki, így könnyen belátható, hogy ezek nélkül a 10 év alatt kiépült rendszer hanyatlásnak indulna és leépülne. Megszűnnének a munkáltatói nyugdíjpénztárak, melyek pedig a piaci szereplők többségét alkotják. Mindezek következtében megszűnne az egyéni befizetések jelentős része is, hiszen ez a legtöbb cégnél feltétele a munkáltatói hozzájárulásnak. Ezzel pedig nagyon komoly megrázkódtatás érné az öngondoskodás intézményét, ami pedig nélkülözhetetlen pillére a nyugdíjrendszerünk szükséges reformjának. A Magyarországon működő 65 önkéntes nyugdíjpénztár ma közel 800 milliárd forint vagyont kezel a mintegy 1,4 millió tagság nevében. Ez a vagyon tavaly már 100 milliárd forintnyi éves befizetéssel bővült. A pénztárak ma a vagyonuk 80-90 százalékát belföldi pénzügyi instrumentumokban helyezték el, 65-75 százalékát kifejezetten belföldi állampapírokban 10-15 százalékát pedig magyar részvényekben. A gyors likvidálásuk, valamint az új befizetések leépülése miatt a növekedésük megrekedése a jelen körülmények között az állampapírpiac újabb zavarát okozhatja, miközben még több magyar vállalati részvény kerülne külföldi befektetők kezébe. Ugyanakkor megemlítendő, hogy a nyugdíjpénztáraknak nem az a feladata, hogy az államháztartás hiányát finanszírozzák, hanem az, hogy a tagság jövőbeni nyugdíját maximalizálják. Éppen ezért a tőzsdék drasztikus visszaesése ellenére sem volt hiba a nyugdíjpénztárak választható portfolióra való áttérése és a 40 százalékos részvénykitettségére vonatkozó szabály bevezetése, annál inkább a kormány tavaly őszi döntése a választható portfóliók feltöltésének határidejének két évvel való elhalasztásáról - állítja a BÉT korábbi elnöke. Megtévesztő és a rendszer iránti bizalmat csökkentő tényező egy hosszú távú koncepció helyességét rövidtávú eredményességen keresztül mérni és ötlet- vagy hangulatszerűen szabályozni - teszi hozzá. Ugyanígy a pénztári tagság hosszú távú érdekeivel ellentétes, szakmailag elhibázott a kormány azon mostani javaslata, miszerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai részére inflációkövető hozamgaranciát kell biztosítani a befizetett összegekre. Az ilyen rövid távon kedvezőnek tűnő döntés valójában a piaci folyamatok törvényszerűsége miatt ugyancsak a hosszú távú jobb teljesítmény és hozam maximalizálás ellen dolgozik majd, kárt okozva ezzel a nyugdíjpénztári tagság többségének - fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila. Napi Online
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |