Értékesít ingó vagyontárgyat interneten? Tegye szabályosan, mert ez a tevékenység az APEH látókörébe került! Nyomtatás
2009. június 03. szerda, 13:35

Az elmúlt napokban a napilapok foglalkoztak az internetes értékesítésekkel, s azok adózásaival, bár kissé pontatlanul. A megjelent hírből valami azért igaz, de megint annak lehetünk tanúja, hogy félreérthetően fogalmaz a cikkíró a személyi jövedelemadó törvénnyel kapcsolatosan. Mert az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelemből éves szinten nem 50 ezer forint adómentes, hanem a 200 ezer forint tiszta jövedelmet nem kell leadózni, aminek valóban 50 ezer forint az adótartama.


 Az idén kiemelt lesz ez a terület, s már 26 vizsgálatot el is indított az adóhatóság. Tájékoztatása szerint egyre több lakossági bejelentést kapnak, hogy az internetes kereskedelem mögött gyakran kereskedők állnak, s így a cél e mögött akár adóelkerülés is lehet. Bizony, ha ezeken az internetes oldalakon nézegetünk, 1-1 értékesítő jelzi csak, hogy számlát is küld az árúval.
Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel szerzett meg, s azt a személyi jövedelemadó törvény szerint a szerződés keltének napján kell megszerzettnek tekinteni.
Ezt a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámoltak):

•    a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
•    az értéknövelő beruházásokat;
•    az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, vagy ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke
Ha a megszerzésre fordított összeg a fentiek alapján sem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek, azaz akkor az lesz az adóalap.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
De nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából, az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét, ahogyan a bevezetésemben jeleztem.
Nem alkalmazhatók természetesen ezek a szabályok akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az internetes portálakon rendszeresen értékesítőknek mindenképpen valamilyen vállalkozási formában kell üzleti tevékenységüket végezni azért, hogy költségeik ténylegesen elszámolhatók legyenek, s az adóhatóság esetleges ellenőrzése is megnyugtatóan zárulhasson.

Vásároljunk nyugodtan ezeken a portálakon, de ugye a vevőnek is az a feladata, hogy kérjen számlát.

Kérjünk!

 

 



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.