Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő változásról Nyomtatás
2009. szeptember 10. csütörtök, 03:00

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 27. §-a értelmében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén.


 

Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel. A 90 napot  több részletben is figyelembe kell venni, vagyis nem csak összefüggő időszak számítható be.

Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.

A Törvény 65. § (1) bekezdése szerint a fentiekben hivatkozott, a Tbj.-t módosító rendelkezéseket a törvény hatálybalépésének napjától keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

A fentiekben hivatkozott jogszabályi módosítások következtében az állami adóhatóság a 2009. július 1-jét követően benyújtott 09T1011 számú adatlapok esetében vizsgálni köteles, hogy a bejelentést teljesítő magánszemély rendelkezik-e legalább egyéves időtartamú, bejelentett magyarországi lakóhellyel. Az időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi magánszemély ilyen lakóhellyel nem rendelkezett. A 90 napos időszak vizsgálatánál elfogadható az is, ha a magánszemély több alkalommal, de együttesen legfeljebb kilencven napig nem rendelkezett Magyarországon lakóhellyel.                                                                                     

A címadatokról az adóhatóság külön jogszabály szerinti adatszolgáltatás alapján, a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által megküldött adatokból értesül, azonban ez az adatszolgáltatás kizárólag az adóazonosító jel megképezése időpontjában érvényes lakóhely adataira terjed ki, mely adott esetben egy évnél rövidebb időszakot jelöl, és a magánszemély korábbi – egyébként a feltételeknek megfelelő – lakóhely adatait nem tartalmazza. Ezekben az esetekben az adóhatóságnak meg kell keresnie a KEKKH-t a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.

A Szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdése alapján, amennyiben egy tagállam jogszabályai az ellátásra való jogosultságot tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, akkor az adott tagállam illetékes szerve a másik tagállamban szerzett tartózkodási idő beszámítására köteles. Ennek értelmében a Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdésében előírtak alkalmazásakor figyelembe veendő egy éves időtartamba az EGT egy másik tagállamában szerzett tartózkodási idő is beszámít. Igazolására az E 104-nyomtatvány szolgál, melyet a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes biztosító szerve állít ki. Amennyiben tehát a magánszemély nem rendelkezik egyéves bejelentett magyarországi lakóhellyel, azonban az E104-es nyomtatványon igazolt EGT tagállambeli tartózkodási idejével együtt az egyéves feltételnek megfelel, akkor a bejelentkezését el kell fogadni.

Forrás:
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

www.apeh.hu



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.