Április 14-én életbe lépett az a kormányrendelet, amely meghatározza az ingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverezésének szabályait. Az új rendelkezések szerint a továbbiakban az árverezéseket kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével rendelkező intézmények – így a hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek – kezdeményezhetik.

Az e jogosítvánnyal nem rendelkező, ám a tevékenységet a továbbiakban végezni kívánó társaságoknak alapítási és tevékenységi engedélyük megszerzéséhez szigorú feltételeket (egyebek között minimum 50 millió forint jegyzett tőke befizetését) kell teljesíteniük.

Az árverezések lebonyolítását továbbra sem a PSZÁF felügyeli, ezek szabályszerű megvalósulásának ellenőrzése az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) feladata, illetve a végrehajtással kapcsolatos egyedi jogsérelmek polgári peres úton továbbra is érvényesíthetők. Az árverező társaságok felügyeleti engedélyhez kötésével ugyanakkor megakadályozható, hogy többszörös és sokszor átláthatatlan engedményezési láncolaton át jusson el az árverezésre szánt ingatlan az adós előtt ismeretlen behajtó cégekhez vagy magánszemélyekhez. A felügyeleti engedély e mellett várhatóan a követelések értékesítéséből származó jelentős költségektől is megkíméli majd mind az adóst, mind a hitelezőt, hiszen a hitelezők – az eddigi láncolatok szereplői által fölszámított költségek helyett – feltehetően közvetlenül fordulnak majd az APEH hivatalos honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverezési Felülethez.

A friss rendelkezések alapján lakóingatlant kizárólag ezen az árverési felületen keresztül lehet árverezni. Az árverezések pontos lebonyolításához a jogszabály szigorú feltételeket rendel. Így az árverezés kiírását 6 hónapnál nem régebbi ingatlanszakértői értékbecsléshez köti, amit az adóhatóság saját adatbázisa alapján ellenőriz.

A jogszabály e mellett meghatározza az árverezési hirdetmény tartalmi követelményeit, az árverésen való részvétel feltételeit, az árverezési ajánlattétel módját, az ingatlanra tett legalacsonyabb eladási értékének szabályait, ezek által védve az eladósodottak/zálogkötelezettek jogi érdekeit. A változások alapvető célja, hogy kizárják az ingatlanok ellenőrizetlen, sokszor színlelt árverések útján történő értékesítését, és jogi védelmet biztosítsanak a zálogkötelezettek számára az ingatlan elárverezésének szakaszában is.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

www.pszaf.hu