| Tájékoztató az adóelőleg levonására vonatkozó szabályok változásáról a 2012. adóévben |
|
|
| 2011. december 28. szerda, 06:24 |
|
Tájékoztató az adóelőleg levonására vonatkozó szabályok változásáról a 2012. adóévben
2012. január 1-jétől a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell levonnia. Nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia a kifizetőnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 46. § (4) bekezdése alapján, ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesít kifizetést feltéve, ha
az egyéni vállalkozó ezen bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;
az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve
ha a családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát.
A 2011. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia, ha az adószámos magánszemély írásban kérte.
Költségnyilatkozat az adóelőleg alapjának a megállapításakor
A magánszemély az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőnek legfeljebb - korábban a bevétel 100 százaléka helyett - a bevétel 50 százalékáig nyilatkozhat az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségeiről. Ilyen nyilatkozat hiányában - vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet - a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) alpont].
Ha a magánszemély költségtérítésben részesül, akkor a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával - ami ebben az esetben meghaladhatja a bevétel 50 százalékát is -, nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja. tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.
Ezen nyilatkozat és igazolás nélkül elszámolható költség hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés ca) alpont].
Az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos változások
Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni:
az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, vagy kifizetőnek nem minősülő személytől származik és az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot [Szja. tv. 47. § (6)-(7) bekezdései, 48. § (2) bekezdés e) pont].
Az adóalap-kiegészítést az adóelőleget megállapító munkáltatónak az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem (melybe beletartozik a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is) azon részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.
Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.
Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.
A kifizető főszabály szerint köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelőlegének a megállapítása során. A magánszemély azonban írásban kérheti a kifizetőtől annak mellőzését akkor, ha nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
A kifizető azonban köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni - a magánszemély nyilatkozatától függetlenül -, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.
A magánszemély azonban az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.
Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles [Szja. tv. 47. § (9) bekezdés a) és b) pontjai].
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után megállapítandó adóelőleg fizetési kötelezettség megállapításakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is. Amennyiben a magánszemély köteles az adóelőleget megfizetni - ideértve az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt is - az összevont adóalap utáni adófizetési kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesítheti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra jogosult [Szja. tv. 49. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés]
2012. január 1-jétől a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell levonnia. Nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia a kifizetőnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 46. § (4) bekezdése alapján, ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesít kifizetést
feltéve, ha
az egyéni vállalkozó ezen bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;
az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve
ha a családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát.
A 2011. december 31-éig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adóelőleget levonnia, ha az adószámos magánszemély írásban kérte.
Költségnyilatkozat az adóelőleg alapjának a megállapításakor
A magánszemély az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőnek legfeljebb - korábban a bevétel 100 százaléka helyett - a bevétel 50 százalékáig nyilatkozhat az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségeiről. Ilyen nyilatkozat hiányában - vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet - a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de az önálló tevékenységből származó bevétel esetében költségnyilatkozat hiányában is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) alpont].
Ha a magánszemély költségtérítésben részesül, akkor a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával - ami ebben az esetben meghaladhatja a bevétel 50 százalékát is -, nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja. tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.
Ezen nyilatkozat és igazolás nélkül elszámolható költség hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés ca) alpont].
Az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos változások
Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni:
az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, vagy kifizetőnek nem minősülő személytől származik és az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot [Szja. tv. 47. § (6)-(7) bekezdései, 48. § (2) bekezdés e) pont].
Az adóalap-kiegészítést az adóelőleget megállapító munkáltatónak az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem (melybe beletartozik a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is) azon részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.
Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.
Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.
A kifizető főszabály szerint köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelőlegének a megállapítása során. A magánszemély azonban írásban kérheti a kifizetőtől annak mellőzését akkor, ha nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
A kifizető azonban köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni - a magánszemély nyilatkozatától függetlenül -, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.
A magánszemély azonban az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.
Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles [Szja. tv. 47. § (9) bekezdés a) és b) pontjai].
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után megállapítandó adóelőleg fizetési kötelezettség megállapításakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is. Amennyiben a magánszemély köteles az adóelőleget megfizetni - ideértve az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt is - az összevont adóalap utáni adófizetési kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesítheti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra jogosult [Szja. tv. 49. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés].
Forrás: apeh.hu |
Kapcsolódó cikkek
- Videós segítség idén is az szja-bevallás kitöltéséhez
- Rendkívüli, hosszabbított ügyfélfogadás az adóhivatalnál a véghajrában
- Cégek, figyelem - Változik az e-beszámolók ellenőrzése
- Idén is segíthet adója 1+1 százalékával
- Bevallási „segélyszolgáltatás” a NAV-tól
- A jövő évtől új rendszerben fizetnek útdíjat a tehergépkocsik
- Tájékoztató a KKK-Weben történő elektronikus kérelmek benyújtásához
- A NAV közzétette a májusban elszámolható üzemanyagárakat
- A NAV a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásához szükséges igazolásokról
- Várhatóan nem kell már sorba állni az adóhatóság ügyfélszolgálatain
Lépjen kapcsolatba a Virtuális Irodaház Tagjaival - egy kattintással!

Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..

Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..

Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..

Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..
Regisztrációhoz kattintson ide..





