| A NAV taposóaknái |
|
| 2014. július 16. szerda, 00:00 |
|
Ismert szóösszetétel valamennyi vállalkozás számára, amely átesett már valaha adóellenőrzésen. A kifejezés használata együtt jár az adókötelezettségek teljesítésével vagy éppen nem teljesítésével. De ahogy a NAV részéről a bizonyítási kötelezettség, úgy az adózók részéről a kellő körültekintés sem lehet parttalan, mégis komoly következményekkel jár, ha figyelmetlenségből elvétünk egy-egy lépést. A KHR szolgáltatás a hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs rendszer. A KHR segítségével a bankok megosztják egymás között ügyfeleik hiteladatait, mellyel az a céljuk, hogy információval lássák el egymást a hitelbírálat során, hogy megkönnyítsék a jó hitelmúlttal rendelkező adósok számára a hitelhez jutást, és csökkentsék a hitelezéssel járó kockázatokat. A köztudatban ez él a KHR listáról. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem csupán hiteltartozás miatt kerülhetnek fel a bankok feketelistájára, hanem akár adótartozás miatt is. A bankok ugyanis kötelesek adatot szolgáltatni azon ügyfeleikről, akiknek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – 30 napot meghaladó időszak alatt megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. A számlát vezető bank a NAV hatósági átutalási megbízását köteles teljesíteni. A bank a tartozást a megbízáson megjelölt valamennyi pénzforgalmi bankszámlára köteles rávezetni. A NAV az inkasszó kibocsátásakor megoszthatja a tartozás összegét több bankszámla között vagy valamennyi bankszámlára rávezettetheti az egész tartozást. Ha a számlán a teljesítéshez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, a bank a fedezet biztosításáig – legfeljebb azonban 35 napig – függőben tartja az inkasszót. A vállalkozásnak lehetősége van a befizetési határidő lejárta előtt, de legkésőbb a fizetési határidő napján részletfizetési vagy halasztási kérelmet benyújtani a NAV-hoz, melynek elbírálásáig nem érvényesíthető a végrehajtás. Ezzel kis időt nyerhet a vállalkozás, elkerülheti az inkasszót, és az azt követő további hátrányos jogkövetkezményeket abban az esetben, ha a vállalkozásnál csak átmenetileg áll fenn fizetési nehézség. Ha a nyilvántartott társaság a KHR-ben róla tárolt információt vitatja, úgy a vonatkozó jogszabály értelmében kifogást emelhet a róla tárolt adatok tartalma, illetve a tárolt adatok KHR-be történő átadása és kezelése ellen. Sokan kérik, de nincs lehetőség arra, hogy méltányosságból töröljék az adatokat a rendszerből. Komoly hátrányt okozhat az is, ha a kellő körültekintés elmaradása miatt az adószám felfüggesztésének időszaka alatt igényel vissza a vállalkozás áfát. A NAV e tény közlésére, egy a XXI. században igencsak idejét múlt kapcsolattartási formát, a hirdetményi úton történő közlést alkalmazza. Nehezíti az adózó dolgát az is, hogy a bevallásokat az adóhatóság befogadja minden gond nélkül az adószám felfüggesztésének időszakában, így az adózó, a bevallások benyújtása alkalmával sem észlelheti, hogy nincs élő adószáma. Az adóhiány mellett adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is sújtja a NAV a figyelmetlen adózót. Az adóhiány, azaz a jogosulatlanul visszaigényelt összeg a későbbiekben korrigálható, de az adóbírság és késedelmi pótlék megfizetése nem kerülhető el. Jó, ha van egy védőhálónk A lehető legkörültekintőbbnek a megfelelő munkatársak kiválasztásánál kell lennünk. Egy jó szakember, legyen az egy sokat látott könyvelő, adótanácsadó vagy ügyvéd, aki könnyedén eligazodik a jogszabályok rohamosan változó környezetében, nagyban megkönnyítheti mindennapjainkat és vállalkozásunk működését. Olykor azonban érdemes bátran kikérni a NAV-os munkatársak véleményét is, mert vannak közöttük olyanok, akik járható utat mutatnak. Forrás: dr. Terjék Tímea, Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Iroda, ügyvéd, adótanácsadó, Világgazdaság Online |