| Közlemény a számlázó programhoz kapcsolódó GYIK II. módosításáról |
|
| 2017. július 04. kedd, 00:00 |
|
6. Milyen jogi következménye lehet annak, hogy a program rendelkezik adatszolgáltatási funkcióval és az megfelelő (XSD-vel ellenőrzött) formátumban elő is állítja az XML-eket, de az adattartalom hiányos?
Abban az esetben, ha egy számlázó program adatszolgáltatása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor mulasztási bírság szabható ki. Az esetleges jogkövetkezményekről nem a Rendelet, hanem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezik. A hiányos adattartalmú adatexport – mivel az adózó az adóhatóság felhívásának ellenére nem az előírások szerint bocsátja rendelkezésre a kért adatokat – az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontja szerinti tényállást valósítja meg. Az Art. hivatkozott előírása értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az ellenőrzést az együttműködése kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. Ugyanakkor az adóhatóságnak törvényi kötelezettsége, hogy a mulasztási bírság kiszabása során az eset összes körülményét mérlegelje, és ez alapján a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szabjon ki, vagy akár a bírság kiszabását mellőzze. Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |