Egy együttműködés árnyoldala

A Business Software Alliance és APEH kapcsolata

Az elmúlt hetekben felröppent a hír, hogy az APEH összerúgta a port a cégek nagy mumusával, a Business Software Alliance-el, közkedvelt néven a BSA-val. Ezt szinte minden hírportál megírta, de hogyan is jutott el idáig az ügy?

Ez év március 7-én írt alá együttműködési megállapodást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Magyarországon egyesületként bejegyzett BSA-val. A szerződés jó része titkosítva lett, a keretszerződés pedig nagy általánosságban annyit határoz meg, hogy az adóhatóság a jövőben fel fog lépni az illegális szoftverhasználat és forgalmazás visszaszorítása érdekében.  A BSA szerepe a megállapodás szerint annyi, hogy továbbképzést biztosítson az adóhatóság revizorainak, hogy azok eredményesebben végezhessék munkájukat, ugyanis az illegális szoftverhasználat jelenleg tetemes bevételkiesést jelent az APEH-nek.

A szerződés létrejöttéhez nagyban hozzájárult IDC piackutató cég egyik felmérése, mely szerint Magyarországon 42% körül mozog az illegális szoftverek aránya, szemben az EU-ban tapasztalt 35%-al. Valójában azonban nem konkrét mérések alapján meghatározott értékről van szó, hanem nagymértékben becsült számokról, amely már a magánhasználatban levő illegális szoftvereket is tartalmazza. További félreértés alakult ki a “szoftvernyilvántartás” fogalmáról is. Az adóhatóság a szoftverek nyilvántartását ugyanis csak számviteli szempontból ellenőrzi, míg a BSA a saját szájíze szerint megalkotott formanyomtatványt tekinti annak.

A szerződés létrejötte nagy port vert fel, az pedig, hogy titkosított részeket is tartalmaz csak növelte a feszültséget. Végül az APEH engedve a nyomásnak közzétette a teljes szerződést weboldalán. A BSA eközben saját kampányba fogott és háta mögött érezve a “nagy testvér” támogató erejét szoftverekre vonatkozó adatokat kezdett el begyűjteni hazai cégektől.

Ekkor pattant ki a botrány. Néhány cég ugyan megadta a kért információkat, mert félt a BSA által hangoztatott következményektől, azonban a cégek nagy hányada megtagadta az adatszolgáltatást az alábbi nyilvánvaló okokra hivatkozva:
- a BSA egyesület, és mint ilyen semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik
- a bekért adatok között könyvelési adatok is szerepeltek, amik cégtitoknak minősülnek
- a szerződésben az APEH semmilyen külön jogot nem biztosít a BSA-nak az adatok begyűjtésére, így az csak szigorúan önkéntes alapon lehetséges
- a BSA az adatot nem szolgáltató cégeket APEH szankciókkal fenyegette, holott erre sem kapott sem felhatalmazást, sem jogot

Ekkor már az adóhivatalnak is feltűnt, hogy valami félresiklott, és közleményben szólította fel a BSA-t, hogy ne lépje át az együttműködési megállapodás határait. A BSA megkeresett pénzügyi szervezeteket is, így a PSZAF is foglalkozni kezdett az üggyel, és az alábbi tájékoztatást adta:

“Több pénzügyi szervezet megkereste a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a Business Software Alliance - röviden: BSA - legújabb kampányával kapcsolatban a helyes fellépés iránt érdeklődve (figyelembe véve, hogy a BSA tavaly is hasonló akciót folytatott).
Ezúton szeretnénk tájékoztatni a PSZÁF felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezeteket, hogy a BSA nem felügyeleti hatáskörű szervezet, hanem egy vállalkozások által alapított társaság, amelynek Magyarországon semmilyen felügyeleti, vizsgálati joga nincs. A BSA megkeresésére történő válaszadás kizárólag önkéntes. A PSZÁF az általa felügyelt intézményeknél - egyetértve a BSA céljával - tiltja az illegális szoftverhasználatot.
Mivel a pénzügyi szervezetek minősített adatokat is kezelnek (személyes adatok, banktitok, pénztártitok, biztosítási titok, stb.) és ezen adatok védelme törvényben előírt kötelességük, ezért az adatokhoz történő hozzáférést minden felhatalmazás nélküli harmadik személy esetében meg kell előzniük, illetve meg kell akadályozniuk. Mivel a minősített adatok a pénzügyi szervezeteknél jellemzően a számítógépeken is megtalálhatók, így ezen eszközök vizsgálatát minden esetben meg kell tagadni. Az informatikai eszközökön vizsgálatot csak a magyar jogszabályok által felhatalmazással rendelkező hatóságok (Rendőrség, Ügyészség, PSZÁF, APEH stb.) folytathatnak. Javasoljuk, hogy a pénzügyi szervezet minden esetben ellenőrizze a vizsgálatra kiérkező jogosultságát, kétely esetén segítséget kérhet a PSZÁF Engedélyezési és Jogérvényesítési Igazgatóságától.”

Vincze Viktor

Benedek Kft.

www.adoszabaszat.hu


Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →