A devizahitelek kockázata Miközben Magyarországon a túlnyomó többség forintban kapja a fizetését és forintban tartja a megtakarításait is, addig a hitelek egyre nagyobb aránya devizahitel. Az alacsony kamatok miatt elsőre jó ötletnek tűnik devizában eladósodni, a kockázatokról azonban a legtöbben megfeledkeznek.

A devizahitelek kockázata

A többség elég leegyszerűsítve dönt a hitelfelvételről. Egy új lakás vagy egy új autó megvásárlásánál a különböző finanszírozási lehetőségek közötti választásra általában kevés időt szánnak. Sokan, miután eldöntötték, hogy mit is szeretnének megvásárolni, és ehhez nincs elegendő pénzük, akkor keresnek egy olyan hitelletőséget, amelyiknél a havi törlesztés valószínűleg nem okoz nagy gondot. A magánszemélyek túlnyomó többsége az alapján dönt, hogy a hitelt biztonsággal tudja-e törleszteni. Ez azt jelenti, hogy a döntő szempont a havi törlesztőrészletek nagysága illetve az ezt meghatározó kamat mértéke. A kockázatokra már sokkal kevesebb figyelmet fordítanak.

Ha alacsony kamat kell az ügyfélnek, akkor olyat adunk neki - mondhatja egy bankár. Azt viszont már jóval halkabban tenné hozzá, hogy ezt nem jótékonyságból teszi, hanem majd másképpen, máshonnan veszi el a saját hasznát, ráadásul úgy, hogy azt az ügyfél egyből nem is veszi észre. Alacsonyabb a kamat, ha nem forintban nyújtják a hitelt, hanem valamilyen kisebb kamatú devizában. A várható infláció és a befektetők árfolyamvárakozásai miatt az egyes devizák kamatai igen eltérőek lehetnek. A különböző kamat nem azt jelenti, hogy az egyik pénzben eladósodni jó, a másikban pedig befektetni. Inkább azt, hogy az egyik deviza jövőbeli árfolyamemelkedésére számítva ebben a devizában kisebb kamattal is megelégednek a befektetők. Egy kockázatosabbnak ítélt, valószínűleg csökkenő árfolyamú devizánál viszont nagyobb kamatot várnak el.

A kamatok közötti különbség jól látható az egyik legnagyobb lakossági hitelállománynyal rendelkező Földhitel és Jelzálog Bank Rt. (FHB) esetében. Míg a forintban nyújtott szabad felhasználású - bármilyen célra, azaz nem csak ingatlanvásárlásra felhasználható - "Szinkron" hitel kamata 11,45 százalék (rövidebb kamatperiódusnál), addig az euróban nyújtott általános lakossági jelzáloghitelé 4,5 százalék, a svájci frankban nyújtotté pedig 3,55 százalék. (Sőt, egy akció keretében frankhitelhez már 0,99 százalék kamattal is hozzá lehet jutni.)

Ki akar 11 százalék felett fizetni, amikor elég ennek a harmadát is? Nem csoda, hogy átalakul a bank hitelállománya. Az FHB tőzsdei gyorsjelentése szerint tavaly a forinthitelek állománya 46 milliárd forinttal emelkedett, a devizahiteleké viszont 327 milliárd forinttal. A lakossági hitelállománynak már a 20 százaléka devizahitel, ezek döntő részét svájci frankban nyújtották, éppen abban a devizában, amelyikben a legalacsonyabb a kamat.

Az alacsony kamat majdnem mindenkit meggyőz, az árfolyamkockázattal csak kevesen foglalkoznak. A törlesztőrészletek azonban csak akkor lesznek tényleg kisebbek, ha az árfolyamok nem mozdulnak el. Ha a forint erősödik, akkor kevesebbet, ha viszont gyengül, akkor akár jóval többet is kell havonta fizetni. A forint az euróhoz kötve egy +/- 15 százalékos sávban mozog, alapvetően a sáv erős oldala közelében van, február közepén 11 százalékon áll. Ez azt jelenti, hogy a sávon belül erősödni 4 százalékot tud, gyengülni viszont akár 26 százalékot is. Ha ennél nagyobb lenne az esés, akkor a Magyar Nemzeti Banknak már be kellene avatkoznia a forint védelmében. Egy kisebb esés esetén azonban nem kell semmit tennie, hiszen az árfolyam az előre megadott keretek között mozog. Egy 26 százalékos esés azt jelenti, hogy durván ennyivel növekszik a hitelfelvevők havi törlesztőrészlete. Más deviza esetében ennél nagyobb is lehet az árfolyamváltozás, hiszen az euróhoz történő mozgáshoz hozzá kell adni a másik deviza és az euró árfolyamának a változását is.

Egy-két százalékos esésnél még mindig jobb a devizahitel, egy 26 százalékos esés pedig teljesen valószínűtlen - lehet az érvük a devizahitelben bízóknak. Nagyobb változás nem valószínű, de azért nem is lehetetlen. Ki gondolta volna például Thaiföldön - de akár más dél-kelet-ázsiai országban - néhány éve, hogy hirtelen összeomlik az árfolyam? Míg 97 júniusának közepén 23 thai bahtot kellett adni egy amerikai dollárért, addig hét hónappal később már 55-öt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki akkor nyáron vett fel dollárhitelt, akkor a tél derekán a havi törlesztőrészlete a 240 százalékára emelkedett. Történt mindez akkor, amikor a helyi gazdaság összeomlott, a hitelfelvevők közük sokan elvesztették munkájukat, még a korábbi törlesztőrészlet fizetése is gondot okozott volna, nem hogy egy ilyen nagy mértékben megemeltté.

A kockázat azonban nemcsak rossz, hanem jó is lehet. Ha a forint erősödik, akkor a hitelfelvevő jól jár. A forinthitelhez képest eleve kisebb törlesztőrészlet ilyenkor nem hogy emelkedne, hanem még csökken is. A forint árfolyamának alakulását mutató táblázatból jól látszik, hogy az elmúlt években mind gyengülésre, mind emelkedésre volt már példa. Ha valaki három éve vett fel dollárban hitelt, akkor a forint ez idő alatti 8 százalékos erősödésén nyert, ha viszont egy éve, akkor már 12,3 százalékos gyengüléssel kellett számolnia.

Golubeff Lóránt