Nos, természetesen aki tudja a választ, annak számára már a kérdés feltevés is zaklatásnak tűnhet. De aki nem ismeri a kifejezés kialakulásának hátterét, történetét, az jó sokáig találgathatja.

Legutóbb egy ismerősöm kétségbeesetten hívott :
-Áruld már el légyszi, mi az ördögért kettős a könyvvitel ?

A magyarázat talán rámutat arra, milyen gondosan kidolgozott dolog is a számvitel.

A rendszer onnan kapta a nevét,hogy a bekerülő minden egyes összeg, minden gazdasági esemény, de még az eredmény is kétszeresen rögzítődik.

1.) Minden összeg könyvelésre kerül egy bizonyos számla Tartozik és egy másik számla Követel oldalán. Vagyis minden összeg kétszeresen.
2.) Minden gazdasági eseményt kétféle módon rögzít; egyrészt időrendi( ez a napló), másrészt szisztematikus- tervszerűen elrendezett sorrendben (ez pedig a főkönyvi számla).
3.) Gazdálkodásunk eredményét is kétféle módon vezeti le. Az egyik szerint az adott beszámolási időszak kezdetén meglévő vagyont hasonlítjuk össze az időszak végén meglévő tiszta vagyonnal. Ezt hívjuk nettó módszernek. A másik esetben viszont a ráfordításokat állítjuk szembe a bevételekkel, amit bruttó módszernek nevezünk.

Nézzünk egy példát:

Ha tudni akarja, hogy a baromfiudvar az elmúlt évben hozta-e az elvárásait, akkor ezt kétféleképpen állapíthatja meg:

1. Összehasonlítja, hogy az év végi állomány hogyan viszonyul az év eleji kezdőcsapat létszámához. Ez a Vagyon-összehasonlítás.

2. Menet közben feljegyez minden egyes létszámban bekövetkezett változást, és ezzel állapítja meg, hogy van-e eredmény. Ez az Eredmény-levezetés.

Az már nyilván természetes, hogy mindkét számítási módszerrel ugyanarra az eredményre kell jutnunk.