Mit kell először megtanulni?

A tanulópénzt mindenki megfizeti, de nem mindegy, hogy az mennyi

Divat hivatkozni André Kostolanyra, egy-két gondolatot szeretnék én is felidézni tőle. Véleménye szerint tőzsdei játékos mindenkiből lehet, de spekulánsnak születni kell, ehhez elhivatottság és különleges érzék kell. A spekuláns nem a trendek követője, kétlábon járó lexikon, hanem víziókkal rendelkezik.

Ezek az ötletek, gondolatok többnyire valószerűtlennek tünnek, az elemzések, napi adatok nem támasztják alá azokat, de ahogy csiszolódik és érik az elképzelés és a végén lehet, hogy konkrét tőzsdei ügylet lesz belőle.
Gondolom, hogy a tőzsdei folyamatok nem csak a kisebb játékosok, de az igazi spekulánsok idegeit is alaposan megviselik. Minden országnak olyan tőzsdései vannak amilyet megérdemel - mondta Kostolany. Hozzáteszem, hogy olyan a tőzsdéje is. A spekulánsok alapvetően babonássak, mindenkinek megvannak a saját biztos jelzései, kabalái stb. Egyébként is sok a hasonlóság a szerencsejátékosok és a tőzsdei játékosok között.
A bessz és a hossz spekulánsok alapvetően különböző beállítottságú emberek, más a világszemléletük: az egyik olyan, mint a vadász, aki eladja a szőrmét még mielőtt lelőtte volna a medvét, a másik olyan mint a bika, tör előre és szarvával mindent felöklel.

Nyerni lehet, veszíteni muszály.
Nem szabad nagy pénzekkel kezdeni az ismerkedést a tőzsdével, a tanulópénzt jobb kicsiben megfizetni. Aki még nem veszített az az iskola elején jár, az a lényeg, hogy a végső egyenleg legyen egy időszak alatt pozitív. Véleményünk szerint a legfontosabb szabály az, hogy az előre, saját magunknak felállított alapszabályokat tartsuk be, ezektől eltérni csak nagyon indokolt esetben (vagy soha sem) szabad.

Egy alapelv gyűjteményt mi is összeállítottunk:
- Az árak trendszerűen mozognak, a piaci változások ciklikusan követik egymást (csak az a kérdés, mikor van trendforduló). 
- Nem kell mindig papírban lenni, ha nincs konkrét ötletünk, várjunk.
- Minden tőzsdei megbízást úgy adjunk meg, hogy egyúttal határozzuk meg magunknak az elvárt nyereséget, a limitet, ahol kiszállunk Ha nem jött be az elképzelés, max 5 %-os veszteségnél mindenféleképpen ki kell szállni.
- Nem szabad mohónak lenni, ritka kivételtől eltekintve érjük be a tervezett nyereséggel, szálljunk ki, ne módosítsunk, ne értékeljük át folyton az eseményeket.
- Alkatunknak, személyiségünknek megfelelő taktikát alkalmazzunk, ne kövessük a trendet birkamódra.
- Ne hallgassunk a nagyokosokra, mindenféle hírgyártókra, elemzésekre, de azért hallgassunk meg minden véleményt. Fontos látni, hogy mások mit gondolnak, mi a pillanatnyi trend.

Meddig csücsüljünk a veszteséges pozíciónkban?
A fentiek alapján már tudjuk a kérdésre a választ. Ha nem kifejezetten hosszútávú befektetésnek szántuk a részvényeket, akkor: semeddig.Aki nem tud szabadulni a rossz elképzeléseitől az rögeszmék rabjává válik.
Aki nem képes a veszteség elviselésére, a kb. 5 %-os veszteségnél nem tud kiszállni, annak nem való a tőzsde. (Természetesen máshogy is megfogalmazható a fenti alapszabály, a mértéket is magunkra igazítva, a tapasztalataink alapján állítsuk fel. Azonban a szabályoknak, a fő elvnek érvényesülnie kell: -ilyenkor kiszállni!!!)

Szabad-e a mélyponton kiszállni?
A fentiek alapján erre a kérdésre is könnyű a válasz: Honnan tudjuk, hogy ez a mélypont? Kiszállni nem ez alapján, hanem a saját elképzelésünk és szabályrendszerünk alapján kell: elérte a veszteségünk az 5 %-os mértéket? Igen? Akkor kiszállni!!!

Forrás: BankWeb
 

Kérdése van a cikkhez? Írja meg az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →