|
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében szabályozott késedelmi kamat és a Ptk. 6:155. § (2) bekezdésében rögzített behajtási költségátalány alapvető hasonlóságot mutat atekintetben, hogy mindkét jogintézmény a kötelezett késedelméhez kötődő, törvényi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, amely egyértelműen és elválaszthatatlanul kapcsolódik az eredeti – visszterhes – ügylethez.
Tiltó előírás hiányában a szerződés jogosultja az őt megillető behajtási költségátalány összegéről a szerződés teljesítési határidejét követően kifejezett nyilatkozatával lemondhat.
Felmerülhet kérdésként, hogy a fenti lemondó nyilatkozat illetékjogi szempontból keletkeztet-e bármilyen kötelezettséget a behajtási költségátalány kötelezettje oldalán.
A késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezmény (ingyenes, visszterhes) jellegének megítélése során – a fentiekből következően – nem lehet eltekinteni az eredeti (alap-) kötelemtől és annak illetékjogi minősítésétől (visszterhes ügyletről van szó), amely mind a késedelmi kamat, mind a behajtási költségátalány elengedése vonatkozásában irányadó.
Mindezek alapján megállapítható tehát, hogy a követelés-elengedés a fenti esetekben nem minősül a Ptk. 6:235. § szerinti ajándékozásnak, hanem egy visszterhes ügylethez kötődő engedményként fogható fel. A jogosultat nem az ajándékozás szándéka vezeti a késedelmi kamat és/vagy a behajtási költségátalány elengedésekor, hanem üzletpolitikai, üzletstratégiai szempontok mérlegelése nyomán hozza meg az erre irányuló döntését. Következésképpen a kérdéses követelés elengedések eredményeként realizálódó vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jogosult oldalán a behajtási költségátalány a számviteli szabályokból – az óvatosság elvéből - következően csak akkor kerül követelésként elszámolásra, ha azt a kötelezett számára ténylegesen megtéríti.
Abban az esetben tehát, ha a jogosult az egyébként őt megillető behajtási költségátalány összegéről - általában üzletpolitikai célból - lemond, ez egyáltalán nem jelenik meg könyvviteli elszámolásában, ilyen értelemben vagyonvesztés sem következik be az ő oldalán, azaz ez is megerősíti, hogy ezen ügyletek nem képezik az ajándékozási illeték tárgyát.
Figyelemmel arra, hogy a követelés elengedése, mint vagyoni értékű jogról való lemondás csak ingyenes vagyonszerzés esetén keletkeztethet illetékkötelezettséget, elmondható, hogy a behajtási költségátalány elengedése a kötelezett oldalán semmilyen illetékkötelezettséggel nem jár, az adóhatóság irányába sem kell bejelentést tennie a javára történő elengedésre vonatkozóan.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
