| Tájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártyán fel nem használt, a munkáltatóhoz visszautalt juttatások elszámolásáról |
|
| 2016. január 21. csütörtök, 00:00 |
|
[Szja tv. 71.§ (1) bekezdés c) pontja, Szt. 77.§ (1) bekezdés] A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c)pontjában meghatározott támogatásokat a munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában.
A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Az Szja tv. 69. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek a juttatás értéke minősül, a kifizetőt terhelő adó alapja pedig ezen jövedelem 1,19-szerese. A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli, amelyet a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. Az ebbe a körbe tartozó juttatásokat a kifizetőnek a juttatás időpontjában kell minősíteni. Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően. A megfizetett adó és egészségügyi hozzájárulás önellenőrzése nem merülhet fel abban az esetben, ha a SZÉP kártyáról a magánszemély által fel nem használt összeget a hitelintézet a munkáltatónak visszautalja. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza. Abban az esetben sincs lehetőség az önellenőrzésre és a megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás visszaigénylésére, ha a munkáltató korábban a 71.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott értékhatárt meghaladóan egyes meghatározott juttatásnak minősülő támogatást juttatott. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (1) bekezdése alapján az egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem pedig rendkívüli bevételnek. Ennek alapján a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) kormányrendelet 9. § (1) bekezdése szerint lejárt, a munkáltatónak (jogutódjának) visszautalt összegek a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendők a munkáltatónál (jogutódjánál). Az így visszakapott összeg a korábban személyi jellegű kifizetések között elszámolt, SZÉP kártyával kapcsolatos költségek részbeni visszatérítéseként értelmezhető, tehát azt a fentiek szerint meg kell jeleníteni a munkáltató (jogutód) bevételei között. Forrás: NAV Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |