Nem jelentős összegű hiba társasági adóbeli rendezése Nyomtatás
2016. október 17. hétfő, 00:00

[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pont, (8) bekezdés]

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti nem jelentős összegű hibák, hibahatások [3. § (3) bekezdés 4. pont] a hibafeltárás üzleti éve szerinti beszámoló tárgyévi adatai körében jelennek meg, amelyekhez – semlegesítésükhöz – kapcsolódóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] korrekciós előírásokat rendel. E mellett az adózó a hiba elkövetésének – adóhatósági ellenőrzéssel nem érintett – adóéve szerinti korábbi adóbevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.


A Tao. tv. korrekciós előírásai – attól függően, hogy a nem jelentős összegű hibának a korábbi adóévi adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő hatása van – a következők: az adózó – a feltárás adóévében – az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeggel csökkentheti [7. § (1) bekezdés u) pont], illetve a költségként, ráfordításként, vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel növeli [8. § (1) bekezdés p) pont] az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése rögzíti továbbá azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A Tao. tv. 8. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az adózónak nem kell megnövelnie az adóalapot a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja szerint, s mellette a korábbi adóév adókötelezettségét sem kell önellenőriznie.

Bármely, a fentiek szerinti lehetőség akkor is alkalmazható, ha például ugyanazon adóévet érintően feltárt több, nem jelentős összegű hibára tekintettel az adózónál társasági adóalap-csökkentő és -növelő korrekciós tétel is felmerül. Például, 100 egység el nem számolt költség és 80 egység el nem számolt bevétel kerül feltárásra. Az adózó a hibafeltárás adóévében – a bevételként elszámolt (80 egység) összeggel történő csökkentés és az erre tekintettel végrehajtott önellenőrzés mellett – dönthet úgy, hogy a költségként elszámolt (100 egység) összeggel nem növel és nem is végez önellenőrzést. Ez utóbbi helyett választhatja azt is, hogy (a 100 egység összeggel) megnöveli az adózás előtti eredményt és végez önellenőrzést.

Hasonló a helyzet, ha például 60 egység az el nem számolt költség és 90 egység az el nem számolt bevétel; az adózó a 90 egységgel történő adóalap-csökkentés és e tekintetben végzett önellenőrzés mellett a 60 egység tekintetében választhat, hogy azt – önellenőrzés végzése mellett – növelő tételként veszi figyelembe, vagy arra nézve él a Tao. tv. 8. § (8) bekezdése szerinti lehetőséggel és mellőzi az önellenőrzést, illetve a növelő korrekció alkalmazását.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 10616/2016. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2216938421/2016.]

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.