5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban Nyomtatás
2017. szeptember 26. kedd, 00:00

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.


2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”.

Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.

Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése.

A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el.

Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.