|
2009. február 12. csütörtök, 05:30 |
Az APEH és a PM között kialakult jogértelmezési vita mára rendeződött, ugyanakkor az adózók továbbra sem örülhetnek.
Az APEH és a PM 2007. március 20-án közös iránymutatást adott ki a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás (transzferár-nyilvántartás) ellenőrzési gyakorlatával kapcsolatosan. A korábbi – legtöbbet hivatkozott – vita középpontjában az a kérdés állt, hogy az Art. 172.§ (14) szerint kiszabható 2 millió Ft-os mulasztási bírság minden egyes hiányzó vagy hibás nyilvántartásra kiszabható-e, vagy egy maximális összegnek tekinthető, amelyet a mulasztási bírság mértéke a hiányzó vagy tartalmilag hibás nyilvántartások számától függetlenül nem haladhat meg.
A közösen megjelentetett tájékoztató az APEH korábbi álláspontját tükrözi, amely szerint a 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság minden egyes hiányzó vagy hibás nyilvántartásra kiszabható.
2008-tól egy kis módosítás közbeiktatását követően a törvényből (Art. 172.§ (16)) is egyértelműen kiderül, hogy a törvényalkotó nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kiszabható bírságot tekint megfelelő szankciónak.
A 2007. végén megjelent jogesetek, valamint az Art. fent bemutatott módosítása azt mutatják, hogy az APEH az adózó választásának – lehetőségnek – tekinti az összevont nyilvántartás készítését, így abban az esetben, ha például 10 db – egyébként összevonható – szerződésről nem készítünk nyilvántartást, választás nélkül tízszer kétmillió forint kerül kiszabásra.
Pontosan ezért minden esetben javasoljuk, hogy a nyilvántartás készítésére kötelezett adózók beszámolójuk kiegészítő mellékletében tűntessék fel, hogy az összevont nyilvántartás készítésének lehetőségével minden esetben élni kívánnak, így a hiányzó transzferár-nyilvántartásokra – amennyiben azok összevonhatók lennének, csak egyszer kétmillió Ft mulasztási bírság szabható ki.
Forrás: Kerényi Máté Fülöp
Kolchis Kft.
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |
