Az Adóhivatal belső vizsgálata azt állapította meg, hogy az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának revizorai semmilyen trükköt nem alkalmaztak a rövidáru-üzletben, azért, hogy az adózót beugrassák, őt szabálytalanságra késztessék, amelynek végén egymillió forintos mulasztási bírságot szabtak ki. Ekkora, maximális bírságot az APEH csak többszörös visszaeső szabálysértőkkel szemben alkalmaz.
A tavaly novemberi ellenőrzés során a revizorpáros egyik tagja tért be az üzletbe azért, mert egy másik varrónőtől kapott tájékoztatás alapján bizonyos javítási tevékenységet az említett üzletben végeznek el szakszerűen. Az eladó azonnal vállalta a javítást (szó sem volt kérlelésről, sem szívességről). A mintegy ötperces munkát követően visszaadta a kabátot, majd közölte: a javítás 150 forintba került (az eladó sörről, annak „kiváltásáról” nem tett említést). Ezt az összeget a revizor kifizette, majd távozott. Egy perccel később tért vissza – az ügyletet a bolton kívülről, a kirakaton keresztül figyelő társával.
A jegyzőkönyv szerint a pécsi Citrom
üzlet tulajdonosa „Már megint nem adtál nyugtát?!” kérdéssel fordult a bizonylatadást elmulasztó férje felé akkor, amikor a helyszínen megtudta, hogy az APEH egy kabátvarrás miatt újra elmarasztalhatja. A férjét segítő családtagként foglalkoztató egyéni vállalkozót ugyanis az adóhatóság az ezt megelőző időszakban összesen 10 alkalommal fülelte le nyugtaadás-elmulasztása miatt.
A nyugtaadás elmulasztására vonatkozó megállapítást – vagyis a szabályszegést – az adózó a helyszínen felvett jegyzőkönyvben elismerte. A nyugtaadás elmaradását azzal indokolta, hogy „a javítási munka nehéz volt”, ezért nem figyelt a nyugta kiállítására. A családi vállalkozás tagjai a helyszínen nem vitatták az ellenőrzés részleteit, semmilyen észrevételt nem tettek és a jegyzőkönyvet mindketten aláírták.
A rövidáru-kereskedelemmel foglalkozó adózó rutinosnak tekinthető az adóhatósági ügyekben, hiszen egyéni vállalkozásánál annak megalakulása óta csaknem tucatnyi esetben tártak fel szabálytalanságot az adóellenőrök – legtöbb esetben a nyugtaadás elmulasztása miatt.
A notórius szabálysértő családi vállalkozás egyébként – a jövedelem-minimum szerinti adózást bevezető 2007. év kivételével – hat éve minden esztendőben veszteséget vallott be, és a vállalkozásban is közreműködő családtag bevallásában szereplő jövedelem nem biztosíthatta a család megélhetését.
Az adóhivatal revizorai 2009. februárjában - öt hónappal a „cipzáras eset” után, de attól függetlenül - újra ellenőrizték az üzletet. Az egyéni vállalkozó férje ezúttal sem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének, de most már olyannyira durván viselkedett, hogy rendőrt kellett hívni a jegyzőkönyv felvételéhez. Az ellenőrzés során a revizorokat folyamatosan szidalmazta és valótlanságokat állítva próbálta kimagyarázni a mulasztást.
Az APEH egyébként nem alkalmazza a vádaskodásban szereplő „trükkös módszereket”, mivel nincs rá szüksége. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az ellenőrzések során mindig a jogszabályi előírásoknak illetve az etikai követelményeknek megfelelő módszereket alkalmaz.
Az jegyzőkönyvek ismeretében az APEH úgy véli sok valótlanságot állított az a pécsi egyéni vállalkozó, akinek nyugtaadásra vonatkozó ellenőrzése a napokban bejárta a sajtót és az APEH ellen hangolta a közvéleményt.