Év végi zárásnál fontos feladat a számviteli elvek szigorú betartásával a követelések átvizsgálása.
A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 55. §-a rendelkezik a követelések év végi értékeléséről, s az ezzel kapcsolatos értékvesztések elszámolásáról.

A mérlegkészítéskor, annak időpontjáig, a pénzügyileg nem rendezett nyitott vevői tartozásokat minősíteni kell, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kapcsolódnak.

Meg kell vizsgálni a vevői tartozások várhatóan bejövő összegeit, s annak valószínűsíthetőségét vizsgálni kell. A számviteli törvény fenti pontja szerint a nem rendezett követelésekre az évi záráskor értékvesztést kell elszámolni. Elkülönítve nyilván kell tartani, s ha ezek kisösszegűnek minősíthetők, ebben az évben már csoportosan is nyilvántarthatók, egy összegben is elszámolhatóak.

Természetesen, mivel erre 2008. január 1-jétől biztosít lehetőséget a törvény, a számviteli szabályzatot aktualizálni kell.

Ezt az értékvesztett állományt a következő év mérlegforduló-napi értékelésekor ismét minősíteni kell, azaz a korábban elszámolt értékvesztést növelni, vagy akár visszaírással csökkenteni kell döntésünk, s a vizsgált körülmények alapján.

Mit is jelent ez a társasági adó szempontjából, milyen hatással van annak nagyságára?

Amikor még csak értékvesztést számolunk el egy bizonytalan vevői tartozásra, akkor azt ráfordításként vesszük figyelembe könyveinkben úgy, hogy megállapítható legyen nyilvántartásunkban annak vevője és az értékvesztés nagysága. Eddig ez csökkentené az adófizetési kötelezettségünket, de ezzel szemben adónövelő tételként kell figyelembe vennünk a társasági adó bevallásunkban az értékvesztés összegét, azaz az eredője a mozgásnak nulla lesz, hisz még nem bizonyítható tény annak behajthatatlansága.

Csak akkor fogja társasági adónkat csökkenteni, ha behajthatatlanná tudjuk a követelést minősíteni. Az ilyen vevőinket fokozottan figyelni kell, hogy esetleg felszámolás alá kerülnek e. Mert jogos igényünket megfelelően dokumentálva be kell még időben nyújtani a felszámolónak ahhoz, hogy követelésünket figyelembe vehessék.
Amikor a felszámoló szerint behajthatatlanná válik követelésünk, nyilvántartásunkból kivezethetjük. Ezt tehetjük meg esetleg bírósági megkeresés utáni eredménytelenségkor, vagy ha bizonyítottan az összeg nagysága miatt nem éri meg peres útra terelni a követelés behajtását. S szintén ez a járható út, ha a vevő nem található postai címén, ha „címzett ismeretlen” megjelöléssel kétszer visszakapjuk tértivevényes felszólításunkat.

Ezekben az esetekben nyilvántartásunkból való törlés után, az évi záráskor a társasági adó bevallásunkban végre csökkenthetjük az adóalapunkat, azaz ezzel a tétellel semlegesítjük az eredeti bevételként könyvelt tételünket, amit korábban már leadóztunk.