| Zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz utáni adókedvezmény |
|
| 2015. november 04. szerda, 00:00 |
|
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 22/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a hitelszerződés – ideértve a pénzügyi lízinget is – megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után – a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat 40, vagy 60 százalékának megfelelő összegben – adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie [Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés].
A pénzügyi lízingre vonatkozóan – mivel arra a Tao. tv. önálló definíciót nem ad – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely – 2015. január 1-jétől – rögzíti, hogy e tekintetben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény [Hpt.] szerinti meghatározásra kell figyelemmel lenni. A Hpt. 6. § 89. pontja értelmében a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat a lízingbevevő határozott idejű használatába adja díjfizetés – tőkerész és kamat – ellenében. A szerződés lejártakor, attól függően, hogy szerződéskötéskor a felek hogyan állapodtak meg zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy az utolsó tőke- és kamattörlesztő rész megfizetésével automatikusan, vagy a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbevevő maga vagy az általa megjelölt személy szerez tulajdonjogot. Megállapítható, hogy a pénzügyi lízing során – függetlenül attól, hogy zárt, vagy nyílt végű a pénzügyi lízing – a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő könyveiben szerepel. Ebből következően, ha pénzügyi lízing formában – akár zárt, akár nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében – történik az ügylet, úgy a lízingbevevő a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére – az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult. A fentiek az irányadóak bármely korábbi időszakban, így a pénzügyi lízing 2015. előtt hatályos szabályozás szerinti definíciója alapján is. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3527719020/2015.] Forrás: NAV Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |