| Adókedvezmény a kkv státusz megváltozása esetén |
|
| 2015. november 10. kedd, 00:00 |
|
[Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés i) pont] A fejlesztési adókedvezményről szóló – a Tao. tv. 30. § (6) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján kiadott – 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet 5. pontja szerint kkv-nak minősül a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a Tao. tv. 4. § 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás, azaz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás.
A szabályozás alapján rögzíthető, hogy a vállalkozási méret a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásának időpontjában vizsgálandó; a besorolási feltételnek ezen időpontban megfelelő adózó a kkv státusz későbbiek során (nagyvállalkozásra) történő megváltozása esetén sem veszíti el az adókedvezményre való jogosultságát; azaz igénybe veheti azt – az egyéb feltételek esetén – a Tao. tv. 22/B. § (6) bekezdése szerinti adóévekben. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216959930/2015.] Forrás: NAV Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |