| Arányos veszteségleírás az átmeneti szabályozásra is figyelemmel |
|
| 2015. november 19. csütörtök, 00:00 |
|
[Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés, 29/A. § (6) bekezdés] A 2015. január 1-jét követően keletkezett elhatárolt veszteség összegével – figyelemmel a Tao. tv. 17. § (1) bekezdésének az említett időponttól hatályos rendelkezésére – az adózó a következő 5 adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét.
A Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés értelmében a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. A szabályozás alapján rögzíthető, hogy a Tao. tv. 17. § (8a) bekezdése szerinti korlátozásra a 2014. adóévig keletkezett elhatárolt veszteség felhasználása során nem, csak a 2015-ben vagy az azt követő adóévekben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználásánál kell figyelemmel lenni. Ennek alapulvételével – a feltételeknek megfelelő adózónál – a veszteségleírás az első esetben legkésőbb a 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben, utóbbi esetben pedig legkésőbb a veszteség keletkezésétől számított ötödik adóévben érvényesíthető. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5167728507/2015.] Forrás: NAV Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |