| A látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményét érintő módosítások |
|
| 2015. december 21. hétfő, 00:00 |
|
Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény rendelkezései módosítják a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek [Tao. tv.] a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményére vonatkozó szabályait. A módosítások érintik az „alaptámogatás” és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére nyitva álló határidőt, illetve az adókedvezmény érvényesítésre vonatkozó jogosultságot is. I.
Változik a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben a bejelentési kötelezettségre nyitva álló határidő [Tao. tv. 22/C. § (3d) bekezdés] mind az „alaptámogatás”, mind pedig a kiegészítő sportfejlesztési támogatás vonatkozásában. Az új szabályok szerint az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – köteles az állami adóhatóság részére bejelenteni. E változás következtében a korábbi 8 napos bejelentési határidő meghosszabbodik, továbbá a bejelentési határidő elmulasztása nem tekinthető jogvesztőnek. Ez utóbbi módosítás azt eredményezi, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem előterjesztése vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ában foglaltak irányadók. E rendelkezések értelmében a határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is (jelen esetben a SPORTBEJ nyomtatvány benyújtását). Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. A 30 napos bejelentési határidőre vonatkozó rendelkezés hatálybalépése tekintetében úgy rendelkezik a Tao. tv. 29/A. § (16) bekezdése, hogy az új szabályt első alkalommal a 2015-2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. Ebből adódóan nem alkalmazható a 30 napos meghosszabbított bejelentési határidő a 2015-2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jéig benyújtott sportfejlesztési programokra, továbbá a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet 14. § (4), (4a) és (4b) bekezdése alapján meghosszabbított sportfejlesztési programokra sem. Ezen körbe tartozó sportfejlesztési programok támogatása esetén az adózónak továbbra is a 8 napos, jogvesztő határidőn belül kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget, amely az adókedvezmény igénybevételének egyik feltétele. II. A Tao. tv. 29/A. §-ába 2016. január 1-jei hatállyal beiktatott (17) bekezdés szerint az adózó a 2015. adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül a Tao. tv. 22/C. § (3d) bekezdése szerinti, a támogatás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére nyitva álló, korábbi 8 napos határidő elmulasztásával összefüggő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti jogkövetkezmények és a Tao. tv. 22/C. § szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól. Amennyiben az adózó azért esett el az adókedvezmény igénybevételétől, mert akár az „alap-” akár a kiegészítő sportfejlesztési támogatás vonatkozásában a 8 napos, jogvesztő bejelentési határidőnek 2013-ban vagy 2014-ben nem tett eleget, akkor kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adókedvezmény érvényesítésére utólag mégis jogosulttá váljon. Az erre irányuló kérelmet – általános esetben – 2016. május 31-éig kell benyújtani az illetékes megyei adó- és vámigazgatósághoz. Az adóhatóság helyt adó határozata alapján az adózó érvényesítheti az adókedvezményt, akár a korábbi adóévek társasági adóbevallásainak önellenőrzése útján is. Amennyiben a 2013-as, 2014-es adóév a társasági adó vonatkozásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, úgy az adókedvezmény igénybevétele céljából ismételt ellenőrzés kezdeményezhető. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216955909/2015.] Forrás: NAV Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |