Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény jövedéki eljárásokat érintő rendelkezéseiről Nyomtatás
2015. december 28. hétfő, 00:00

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta, és 2015. november 27-én a Magyar Közlöny 183. számában kihirdetésre került az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.).


A Módtv. módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseit, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával számos olyan új rendelkezést tartalmaz, amely a jövedéki eljárásokat is érinti.

Tekintettel a fentiekre a jogkövetés és a joggyakorlás megkönnyítése érdekében az alábbiakra kívánjuk felhívni a figyelmet:

A kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékének csökkenése

2016. január 1-jétől a Jöt. 57/C. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértéke csökken, így a korábbi 11 ,-Ft helyett literenként 7 ,-Ft igényelhető vissza.

A literenként visszaigényelhető jövedéki adótartalom összegét érintően a kereskedelmi gázolaj vásárlásának, illetve telephelyen való tankolásának időpontjában hatályos rendelkezést kell irányadónak tekinteni.

Fentiek alapján a visszaigénylésre jogosult a 2015. évben történt felhasználása után a 2016. január 20. napjától benyújtható éves, negyedéves, havi bevallásában a visszaigényelhető összeget literenként 11,-Ft jövedéki adótartalommal állapíthatja meg.

A Jöt. 57/C. § (1) bekezdés 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezését, azaz a literenként 7,-Ft jövedéki adó visszaigénylését, azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a visszaigénylési jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

Kérjük a Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a 2016. évtől benyújtandó jövedéki adó visszaigénylések esetén, az előzőekben ismertetett változásra legyenek figyelemmel!

A bérfőzésre vonatkozó szabályok változása

Szintén 2016. január 1-től módosulnak a Jöt. bérfőzésre vonatkozó szabályai is.

A bérfőzést végző szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon fizeti be a vámhatóságnak.

A befizetés – átutalás mellett – postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is törtéhet.

Az Art 43. § (9) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti. A bérfőzési szeszadó letéti számla (961-es számla) megnyitására 2016. január 1-jével kerül sor. Az alkalmazandó pontos számlaszámot a NAV internetes oldalán (www.nav.gov.hu) a „Szolgáltatások/Számlaszámok” menüpontban tesszük közzé.

A postai számlabefizetési megbízás és a készpénzátutalási megbízás nyomtatványai a fentebb említett számla megnyitását követően lesznek beszerezhetőek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerveinél.

A Módtv. rendelkezései alapján 2016. január 1-től megváltoznak a magánfőzésre vonatkozó szabályok is, ezen rendelkezések ismertetéséről külön „Felhívás”-t tesz közzé a NAV.

Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2016. január 1-ét követően a fentiekre legyenek figyelemmel.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.