Tájékoztató a 2015. december 31-én lejáró tartós befektetési szerződésekkel kapcsolatos adózási tudnivalókról Nyomtatás
2016. január 18. hétfő, 00:00

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2010. január 1-jétől tartalmazza a tartós befektetésből származó jövedelemre (tbsz) vonatkozó szabályokat, melyek törvénybe iktatásának legfőbb célja a magánszemélyek középtávú megtakarításainak ösztönzése volt. A magánszemélyek a tbsz-szel összefüggő kedvező adószabályokat abban az esetben alkalmazhatják, ha befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződést kötnek. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a tartós befektetésből származó jövedelemre az Szja tv. 67/B. §-a szerinti adózást alkalmazzák.


A szerződésben a magánszemély meghatározott pénzösszeg – legalább 25 ezer forint – egyösszegben történő lekötését vállalja. A lekötés hozamának adóterhelése a lekötés időtartamától függ. A befizetés naptári évét követő harmadik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, a harmadik évet követő, de az ötödik év utolsó napját megelőző megszakítás esetén 10 százalék. Ha a magánszemély a lekötést követő ötödik év utolsó napjáig nem veszi fel a befektetett összeget (nem szakítja meg a lekötést), az ötéves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után a személyi jövedelemadó mértéke 0 százalék, azaz a befektetés hozama adómentes.

A tartós befektetési szerződés alapján megnyitott tartós befektetési számla a megkötést követő ötödik év utolsó napján megszűnik, tehát a 2010. évben nyitott számlák 2015. december 31. napján megszűnnek.

Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő pénzeszközt, pénzügyi eszközt a tartós befektetési szerződés újrakötése révén továbbra is lekötési nyilvántartásban tartsa. Ebben az esetben a lekötési időszak újraindul azzal, hogy a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell tekintetni. A szerződés meghosszabbítása indokolt lehet például olyan esetben, amikor a tartós befektetési számlán olyan eszköz van, melynek futamideje túlnyúlik a tartós befektetési szerződés ötéves lekötési időszakán.

A szerződés újrakötése során részleges pénzkivonásra, részkivétre nincs lehetőség, azaz a szerződés csak a lejáró tartós befektetési számla lekötési nyilvántartásában szereplő összes pénzügyi eszközre, pénzeszközre vonatkozóan hosszabbítható meg.

Ha a 2010-ben megkötött szerződés esetében a magánszemély úgy dönt, hogy az ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) automatikusan lejáró szerződést nem hosszabbítja meg, úgy a magánszemélynek további teendője nincs, a befektetett összeget és annak hozamát (lekötési hozam) sem adó-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.