Tájékoztató az Erzsébet utalványok juttatásáról Nyomtatás
2016. január 22. péntek, 00:00

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak

„bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész”.


A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 Ft-os Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként. Az utólagos juttatás törvényi lehetősége pedig nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.

Mindezekre tekintettel nincs akadálya az Erzsébet utalvány előre történő juttatásának. Ilyen esetben a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély több Erzsébet utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8000 Ft szorzata, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ezért a munkáltatónak önellenőrzés útján az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét utólagosan módosítania kell. A munkáltatónak ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége is felmerül.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.