Magasak a bérterhek, a gyerekesek adója világviszonylatban is alacsony

Hiába az idei szja-csökkentés, versenyképesség szempontjából még minidig magasak a bérterhek, nagy az adóék, különösen az alacsony jövedelműeknél. Jól járnak viszont a gyermekesek.

A személyi jövedelemadó csökkentésének hála már csak az olasz szinten terheli Magyarország az átlagbérből élők jövedelmét, holott eddig inkább a német elvonási mértéket alkalmazta. Ám tegyük hozzá rögtön: a magyar adóék – vagyis a bruttó munkáltatói bérköltség és a munkavállalónak átutalt összeg különbsége – még mindig a hatodik legmagasabb Európában, és jelentősen haladja meg a versenytárs államok elvonási szintjét. Az átlagbéreket terhelő elvonás az OECD adatai szerint Magyarországon leginkább a munkáltatói járulékok viszonylag magas (22,2 százalékos) szintje miatt nagy, így viszont a munkáltatók nem igazán érzik az szja-ban adott kedvezmények hatásait.

Az idei adóváltozások nyomán a korábbi évek 49 százalékos szintjéről 48,2 százalékra csökkent az adóék mind az átlagos jövedelemnél, mind pedig az átlagjövedelem 67 százalékánál – amit a nemzetközi összehasonlításokban figyelnek. Az alacsonyabb jövedelmet terhelő elvonási szint a versenyképesség szempontjából lehet fontos: a betanított munkánál általában ez a kereseti szint. Utóbbit tekintve – az egykulcsos adórendszer miatt – Magyarország nem áll jól. A mostani, 48,2 százalékra redukált aránnyal hazánk a listán ugyanúgy a második helyen áll, miközben az OECD átlaga 32,2 százalék (igaz, ebben benne van Chile a maga
7 százalékos elvonási szintjével is). A versenytárs államokban – Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban – 35–39 százalékos az adóék az átlagkereset 67 százalékánál.

Mindezzel szemben a magasabb jövedelmi kategóriában a magyar 48,2 százalékos elvonás nem számít soknak. Az átlagjövedelem 167 százalékánál a magyar elvonás nincs benne az első tízben, a magasabb jövedelműektől az észak-európai államok vesznek el sokkal többet, de Németország, Franciaország és Izrael is 50 százalék feletti adóéket alkalmaz, Belgium 60 százalékkal tűnik ki. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy Magyarország az egykulcsos adóval inkább a magasabb hozzáadott értékű munkákat szeretné elnyerni, csakhogy az adórendszer ösztönzőivel éppen ellentétes politikát vallott a kormány magáénak. Az oktatásban például a támogatott egyetemi férőhelyek számának csökkentése, a szakképzés és a duális képzési rendszerek fejlesztése éppen a kétkezi munka nagyobb becsületét voltak hivatottak helyreállítani.

Magyarországon sokkal jobban járnak a gyermekes családok, az ő adószintjük általában is a legalacsonyabbak közé tartozik. Bár nem sokan figyelik a beruházási döntésekkor, de az biztos, hogy a kétgyermekes családok (ezek szerepelnek az OECD-statisztikában) sokkal jobban járnak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők adóéke 2014-ben 26 százalék volt az átlagkereset 67 százalékánál, míg az átlagos jövedelmű kétgyermekes családoknál is 34,6 százalék. Ebben a kimutatásban az idén jelentősebb lesz a javulás, hiszen a kétgyermekesek emelkedő kedvezménye már akár egy százalékpontot is jelenthet. Ráadásul ezen a területen jövőre folytatódik az adócsökkentés, tehát az adóék itt tovább szűkülhet.

Forrás: Várkonyi Iván, Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés