Tájékoztató a harmadik országbeli kiküldöttek biztosítási kötelezettségéről Nyomtatás
2016. április 18. hétfő, 00:00

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 11. § b) pont alapján nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.


A hivatkozott szabályokat a Tbj. átmeneti rendelkezései alapján a 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre. A biztosítással összefüggő kötelezettségeket – tekintettel arra, hogy a foglalkoztató nem Magyarországon bejegyzett cég – az erre vonatkozó speciális szabályok szerint kell teljesíteni.  A kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos részletes tájékoztató a következő linken érhető el:

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Tajekoztato_a_magyar_20150115.html?query=Tbj. 56/A

A két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a magánszemély a biztosítási kötelezettség alól, ennek feltétele, hogy a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés kezdetét követő 1 év lejárta után merüljön fel olyan, előre nem látható körülmény, amely miatt a magyarországi munkavégzés időtartama a 2 évet meghaladja, és ezt a körülményt a munkavállaló 8 napon belül az állami adó- és vámhatóságnak formakényszer nélkül bejelentse. Ebben az esetben a két évet meghaladó kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén sem jön létre a biztosítási kötelezettség.

A magyarországi munkavégzés két éven túli időtartamra történő meghosszabbítása esetén az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet 455. § (4) bekezdésének d) pontjában előírt azon feltétel, mely szerint a „foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet” nem teljesül, ezért a magyarországi foglalkoztatás kezdő időpontjától (és nem csak a második évet követően) szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség keletkezik.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.