Még nem dőlt el a cafeteria sorsa Nyomtatás
2016. április 26. kedd, 00:00

Tegnap tárgyaltak a cafeteria készpénzesítésének kormányzati tervéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A munkaadók és a munkavállalók képviselői írásos előterjesztést továbbra sem kaptak a kormánytól, kizárólag szóbeli tájékoztatást. Pedig a kabinetnek hamarosan döntenie kell a cafeteria munkabérbe épüléséről, mert ez érinti a jövő évi költségvetést, amelyet május elején terjesztenek a parlament elé.
Információink szerint a kormány kitart amellett, hogy jövő januártól a cafeteria-rendszer épüljön be a bérbe.


Ennek összegét havi 20 ezer forintban maximálnák, tehát ez legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Ez az összeg nem számítana járulékalapnak, vagyis nem jogosítana nyugdíjra, gyesre, táppénzre. Azok a munkáltatók, akik eddig nem adtak béren kívüli juttatást, a jelenlegi tervek szerint csak akkor csatlakozhatnának az új, bérbe beépülő cafeteria-rendszerhez, ha kétszázalékos béremelést hajtanak végre.

„A munkaadói oldalnak számos fenntartása van az elképzeléssel kapcsolatban, ezeket megosztották a kormány képviselőivel” – mondta lapunknak Dávid Ferenc . A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a SZÉP-kártyát mindenképpen meg kellene tartani, hiszen társadalmilag és üzletileg is hasznos célt szolgál. A kártya évi 80 milliárd forintos forgalma most a belföldi turizmust, vendéglátást erősíti, eltörlésével viszont – a felmérések szerint – ennek az összegnek a 80 százaléka „eltűnne”, vagyis más, nem rekreációs célokra használnák fel az emberek.

A főtitkár szerint a 170-180 milliárdos piacot jelentő Erzsébet-utalványt sem kellene teljes egészében kidobni, hanem be kellene építeni a SZÉP-kártyába, amely jelenleg is már három különböző kifizetési célt szolgál. Az öngondoskodás ösztönzése miatt az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári hozzájárulás is fontos, megőrizendő eleme a cafeteria-rendszernek – tette hozzá Dávid Ferenc, aki szerint nem ésszerű lépés egy kettős bérrendszert létrehozni a jelenlegi jól működő cafeteria-rendszer helyett.

Forrás: M. E., Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.