Tájékoztató a kisadózó vállalkozások bevételét érintő változásról Nyomtatás
2016. június 30. csütörtök, 00:00

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja tartalmazza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát, mely alapján lényegében minden, a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül.


A Katv. meghatározza azon vagyoni értékek (például az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, stb.) körét is, amelyek nem számítanak a kisadózó vállalkozás bevételének.

A Katv. alapján eddig a kisadózó vállalkozás bevételének kellett tekinteni a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) azonban 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosította a Katv-t, melynek eredményeként nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

A Katv. 32/C. §-ába beiktatott átmeneti rendelkezés szerint ezeket a szabályokat a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.

Mindezek alapján a kisadózó egyéni vállalkozónak nem kell a bevételei között számításba vennie például a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást, tekintettel arra, hogy a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségeit a tételes adóalanyiság időszakában nem tudja figyelembe venni, nem tudja levonni a bevételéből.

Így olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásban részesült 2015. évben, a naptári évben elért bevétele pedig ezen támogatással együtt meghaladta a 6 millió forintot, és 40 százalékos mértékű adót is kellett fizetnie, akkor a 2015. évre benyújtott 15KATA bevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.