Az ingatlan értékesítésére illetve bérbeadására vonatkozóan áfakötelessé tételt választó adóalanyok ezen státuszának az interneten történő adóhatósági közzététele Nyomtatás
2016. július 13. szerda, 00:00

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) belföldi fordított adózásra vonatkozó 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés (a beépített „régi” ingatan és az ahhoz tartozó földrészlet, valamint az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése) esetében, ha az értékesítő adóalany élt az Áfa tv. 88. §-ában említett (adókötelessé tételre vonatkozó) választási jogával. Emiatt, az egyes ügyletek áfa-kötelezettségének, illetve az azzal kapcsolatban a forgalmi adó fizetésére kötelezett személyének megállapítása szempontjából jelentősége van annak, hogy az adott ingatlan mely, az áfa-kötelezettség szempontjából meghatározó körbe tartozik. (Például, hogy építési teleknek, illetve beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlannak minősül-e, amelyek a kötelezően adóköteles körbe tartoznak, ezáltal nem kell rá a fordított adózást alkalmazni, vagy például beépített „régi” ingatlanok, melyek az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alá tartoznak, melynek következtében főszabályként az adómentes körbe tartoznak, ezáltal felmerülhet, hogy a fordított adózás alkalmazandó.) Ebből következően, a vevőnek, az adókötelezettségének helyes megállapítása érdekében mindenképpen tudnia kell, hogy azért nem számított fel az eladó áfát az ingatlan értékesítésre, mert az az adómentes körbe tartozik, vagy azért nem, mert a főszabályként adómentes körbe tartozó ingatlan értékesítésre választott adókötelezettséget, és amiatt a fordított adózás szabályaira tekintettel nem számított fel áfát, mely utóbbi esetben azt a vevőnek kell megállapítani és bevallásába fizetendő adóként beállítani. (Természetesen a fordított adózás szempontjából fontos további feltétel az adóalanyok megfelelő, az Áfa tv. 142. §-ban meghatározott státusza is).


Az Áfa tv. 142. § (5) bekezdése szerint, a fordított adózásban az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa az adóalanyi státuszával összefüggően a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről (belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok legyenek a felek, és egyiküknek se legyen olyan Áfa tv. szerinti jogállása, amelynek alapján tőlük adó fizetése ne lenne követelhető), illetőleg arról is, hogy az ingatlant értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett – az ingatlan értékesítésével összefüggő adókötelessé tétel – választási jogával. (Hiszen választási lehetőség van elkülönülten, csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok vonatkozásában az adókötelessé tételre, illetve együttesen is választható az összes, választással adókötelessé tehető körbe tartozó ingatlanra vonatkozóan is). Az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság ezen előzőekben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ingatlan értékesítésre vonatkozó fordított adózás esetében az adóhatóság – az eladó adókötelessé tételre irányuló választásával összefüggő – tájékoztatási kötelezettségének 2012-től a honlapján történő közzététellel tesz eleget.

Ezzel összefüggésben 2012-től változott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 54. §-ának (5) bekezdése is. Ennek eredményeként az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján eddig is közzétehető adatok körét kibővítve közzéteszi továbbá azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdés alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját.

Ez némileg bővebb kört határoz meg az Áfa tv. 142. §-ának alkalmazáshoz szükségesnél – az adóalanyok ingatlan bérbeadással összefüggően tett választásra vonatkozó nyilatkozattal –, ami az adóalanyok gazdasági kapcsolatai során szintén hasznos információ lehet, bár arra vonatkozóan a belföldi fordított adózás előzőekben említett szabályait nem kell alkalmazni.

Az ingatlan értékesítéssel, bérbeadással összefüggő adókötelessé tétel választására vonatkozóan az adatok a NAV internetes honlapján közzétételre kerültek az egyes érintett adóalanyok vonatkozásában, melynek lekérdezésére az Adatbázisok/Adatbázis-lekérdezések/Adóalanyok listái/Áfaalanyok útvonalon van lehetőség, az érintett áfa-alanyt illetően. Az ingatlannal összefüggő adókötelessé tétel választására vonatkozóan adat csak akkor jelenik meg az egyes áfa-alanyok lekérdezése során, amennyiben ilyen irányú választást az adóalany az adóhatóságnak bejelentett.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.