| Lassan zöldülnek az autók |
|
| 2016. szeptember 16. péntek, 00:00 |
|
Vontatottan halad az autópark „villamosítása” Európában, és ebben Magyarország sem jeleskedik. Amíg az ár nem csökken, és a hatótáv nem nő, addig áttörés sem lesz. Norvégiában a vizsgált időszakban 11 ezer ilyen autót vettek meg, ez a 28 tagú EU összesített adatának a harmada. Ott az állam az áfa, a gépkocsiadó, a komp- és útdíjak, a parkolási költségek elengedésével és a buszsáv használatának engedélyezésével segíti a villanyautók elterjedését; már jobban megéri egy elektromos Nissan Leafet venni, mint egy benzines Volkswagen Golfot. Norvégiában a következő évtized közepétől csak árammal működő új autókat lehet forgalomba helyezni. Franciaországban még nincs hasonló terv, de így is 12 ezerrel nőtt az uniós listavezető villanyautó-flottája. Európa legnagyobb piacán, Németországban a hazai gyártók kínálata még szűkös, erre vezethető vissza az alig 4,4 ezres darabszám, aminél még a britek is többet adtak el.
Az összes alternatív hajtású járműből 302 ezret helyeztek üzembe az EU-ban, ez 3,5 százalékos előrelépés. A hibrid kisáruszállítóknak is köszönhetően itt egyértelmű az olasz fölény, 105 ezres darabszámukkal toronymagasan verik a mezőnyt, noha náluk az állami támogatás csak a regisztráció utáni öt évre szóló adómentességet jelenti. A magyar 867 darabos alternatív növekmény jelképes, a lengyelek és a csehek nagyságrenddel előznek meg minket. Amúgy az egész EU-ban mostohagyermekek az elektromos autók, az utánuk járó kedvezmények csak hosszú évek alatt hozzák vissza az árkülönbséget. Magyarországon a kormány és az önkormányzatok is segítik az elterjedésüket, így például egyes városokban ingyen lehet parkolni velük, használhatják a buszsávot, ingyen tölthetik őket, adókedvezményt kapnak. A kormány nemrég 1,25 milliárd forintos keretre írt ki pályázatot az 15 ezer fősnél nagyobb települések számára, nagyjából ezer töltőállomás kiépítésére. Ha az infrastruktúra fejlődik is, a villanyautók árban még nem lesznek versenyképesek. A tisztán elektromos kocsik átlag 35-40 százalékkal drágábbak, mint belső égésű motorral felszerelt társaik. Két modelltől várható áttörés: egyik a jövő év végére ígért, tízmillió forint körüli áron kínált Tesla Model 3, a másik a Chevrolet Bolt ugyanennyiért, ennek most kezdték meg a sorozatgyártását. A Detroit Free Press szerint a Boltot 380 kilométerre hitelesítették, azaz egy töltéssel csaknem kétszer olyan messzire jut el, mint a VW és a Ford hasonló modelljei. A Boltot Európában is forgalmazzák, Opel Ampera néven. Halálhírét keltik a dízelnek Cselekvésre szólítja fel az autóipart, a kormányokat és magát az EU-t Elzbieta Bienkowska iparért és a belső piacokért felelős uniós biztos az elektromos járművek elterjesztése érdekében. A Volkswagen dízelbotránya rávilágított arra, hogy hiába költenek gigantikus összegeket a dízelmotorok fejlesztésére, nem érnek el látványos eredményt a károsanyag-kibocsátás terén. Jelenleg a dízeles autók részaránya 50 százalék az EU-n belül, de visszaszorításuk megkezdődött, becslések szerint 2030-ra már az autók alig 9 százaléka lesz ilyen. A dízelbotrány arra jó volt – mondta Bienkowska a Politicónak –, hogy a villanyautók és a zéró kibocsátású járművek felé terelje a figyelmet, de most már a fejlesztési pénzeket is ebbe az irányba kell átcsatornázni, hogy a két hátráltató tényező – a magas ár és a rövid hatótávolság – mielőbb eltűnjön. Forrás: Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |