|
A családi kedvezménynek köszönhetően 2015-ben összességében 195 milliárd forint maradt a családoknál. Tavaly mintegy 22 ezer első házas vette igénybe a havi 5 ezer forintos állami "nászajándékot", és több mint 687 ezren éltek a hagyományos adócsökkentő kedvezményekkel - mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes-államtitkára az MTI-nek.
A gyermekvállalás elismert költségeként 195 milliárd forint maradt a családoknál 2015-ben. Gyerekeikre tekintettel 2015-ben csaknem 1,1 millióan csökkentették adóalapjukat. Mintegy 542 ezren egy, 357 ezren kettő, 169 ezren három, míg 28 ezren háromnál több gyermeket jelöltek meg bevallásukban - elemezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által feldolgozott személyijövedelemadó-bevallások adatait a helyettes államtitkár.
A családi kedvezmény 2011-óta önmagában 935 milliárd forintot hagyott a családoknál - összegezte az elmúlt öt év szja-bevallásainak kedvezményekre vonatkozó sorait Tamásné Czinege Csilla.
Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy 22 ezer ifjú házas vette igénybe a havi 5 ezer forintos állami "nászajándékot", az adókedvezménnyel összességében 500 millió forintot spóroltak.
A hagyományos kedvezményeket több mint 687 ezren vették igénybe, amellyel együttesen 32,5 milliárd forinttal csökkentették az összevont adóalapot terhelő adójukat.
A hagyományos kedvezmények közül a legismertebb az úgynevezett személyi kedvezmény - emelte ki a helyettes államtitkár. A havi 5.250 forint összegű adókedvezményt tavaly több mint 167 ezren vették igénybe. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetések alapján - a magánszemélyenkénti 280.000 forintos összeghatár figyelembevételével - az összevont adóalap utáni adó terhére összesen 18,1 milliárd forint összegben 518 200 adózó rendelkezett.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
